Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)

9. A muravidéki nemzetiségi könyvtárak pályázati lehetőségei az Európai Uniónál

9. A MURAVIDEKI NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓNÁL 9.1. Bevezető A kétnyelvűség és általában a kétnyelvű kultúra azokban a közösségekben sikeres, ahol a nemzetiség nyelve és kultúrája is többletértéknek számít, hiszen a nemzeti­ség nyelv a szomszédos ország nyelve is egyben. Tehát a nemzeti kisebbség nyelve fontos tényező a határon átívelő kereskedelem és gazdasági tevékenységek lebo­nyolításában. Mindez hozzásegít az egyén és a közössége társadalmi-közgazdasági helyzetének a javításához. Mi a helyzet ezzel kapcsolatosan a Muravidéken 2012- ben? Nincsenek határok, az Európai Unió terében mennyire sikeres a nemzetiségi­leg vegyesen lakott régió, határmenti sáv Hódostól Pincéig, mennyire sikeresek az ezen a területen működő kétnyelvű iskolai, városi és helyi könyvtárak? Milyen le­hetőségeket látnak az Európai Unió keretein belül? Európa mindig is az etnikai sokszínűségen alapult. Az Európai Unió is nemzeti állo­mokból tevődik össze. A modem kor emberének tisztában kell lenni azzal, hogy ha si­keres egyén szeretne lenni, megfelelő történelmi és földrajzi tudással kell, hogy rendel­kezzen, amely által megerősíti az identitását és a történeti emlékezetét. A többnyelvű­ség és a kétnyelvűség is a különböző nemzetek és nemzetiségek demokratikus együtt­élését szorgalmazza. A nyelv a kultúraközi kommunikáció eszköze. A könyvek és a dokumentumok is a nyelvileg leírt formában közvetítik az információt. A könyveket pedig a könyvtárak szervezett formában gyűjtik, és dolgozzák fel. Ebben a nemzetiségi könyvtárak sem kivételek. A modem tudományokban egyre jobban megjelenik a kutatá­sok holisztikus paradigmája, amely a jelenségek interdiszciplináris kutatását követeli meg. Milyen a jövőképünk az EU keretein belül? Az Európai Unió nem más, mint egy folyamat, öntörvényszerű processzus, irányítás­­technika, funkció, tartalom és érték nélküli közszolgáltatás, ami éppen az identitás és az értékek meghirdetésének helyzetében maga is óhatatlanul ideológiává válik (KISS E., 2006). Az Európai Unió identitáshiányosan funkcionál, mint közszolgáltatási rendszer. Az EU alapelve a piac szabadságáért folyó küzdelem, elsősorban a fogyasztási cikkek eladása, ezért is hiányzik a közös történet plurális szükségességének a tudata a kialaku­lóban levő európai identitás szubsztanciájából (DEBELJAK A., 2004?). Ezért nehéz a nemzeti kisebbségeknek belehelyezniük a stratégiájukat (ha van ilyen) az EU célkitű­zései közé. Ugyanakkor minden kelet-közép-európai (volt szocialista) ország, amely az EU keretein belül tevékenykedik, önmagában hordozza a múlt kivételes értékeit is, amely alapjául szolgál az új identitásuk kialakításának. A muravidéki magyarságnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom