Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
6. A lendvai kétnyelvű könyvtár víziója
6. A lendvai kétnyelvű könyvtár víziója... 41 kapcsolatrendszert a helyi, regionális és országos, valamint nemzetközi EU-s irodákkal, főleg a muraszombati (Murska Sobota-i) European Directs EU-s irodával. Ki kell építeni a könyvtáros szervezetekkel a nemzetiségi területeken, Magyarországon és Szlovéniában is a partnerviszonyokat, erre kötelez a nemzetiségi program is: Hajnal Jenővel, a vajdasági Kapocs Könyvtári Csoport Egyesület elnökével; Milány Bajnok Évával, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével; Varga Évával, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével; Rabbi Zsolttal, a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára munkatársával; Szamborovszkyné Nagy Ibolyával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának vezetőjével; Bakos Klárával, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökével; Amalia Petronióval, a koperi Knjižnica Srečka Vilhaija olasz nemzetiségi könyvtár részlegének a vezetőjével. Be kell kapcsolódniuk a fiatal könyvtárosoknak a Magyar Országgyűlési Könyvtár (Budapest) ösztöndíjprogramjába, amelyet a határon túli könyvtárosoknak ítélnek oda, loleg a digitalizálás terén történő továbbképzésekre. Az olvasási kultúrát is szükséges lenne fejleszteni. Többéves olvasásfejlesztési programot kellene kezdeni a családi olvasástól a felnőtt olvasókig (tanulók, diákok, egyetemisták, nyugdíjasok), évente országos és nemzetközi konferenciákat kellene szervezni: Hogyan és mit olvasnak Szlovéniában és azokban a közösségekben, ahol magyar nemzetiség él a Kárpát-medencében címmel. Olvasásszociológiai kutatásokat kellene végezni a könyvtár olvasói körében. Ehhez anyagi forrásokat szükséges szerezni különböző pályázatokon, országos szinten is (Lendva Község, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség, Nemzeti Erőforrás Minisztérium). Be kell kapcsolódni a Máraiprogramba, amely a magyar könyvtárügy nemzeti programja, népszerűsíteni kell az olvasást és az irodalmi programokat. Ez vonatkozik a többi határon túli magyar közösségre is. Bibliopedagógiai programok szervezése - a könyvtárat össze kell kötni a környezetével, amelyben működik, és programjai által együtt kell működnie a társintézményekkel is: biblioterápiás foglalkozások szervezése: a „Könyvvel fejlődöm” projektben való részvétel általános iskolás tanulóknak, könyvvásárok, fesztiválok, karácsonyi rendezvények, Könyv-nap stb. Projektek kivitelezése - a könyvtárban és a könyvtáron kívül. A hazai és a külföldi pályázatok alapján együtt kell működni a felajánlott vagy a meghirdetett projektekben, és önállóan is létre kell hozni projekteket. A projektmunka új módszereket és gondolkodásmódot követel. A könyvtárnak évente elő kell készítenie a saját projektjeit, pl. nemzetközi vagy helyi konferenciák szervezése, de be kell kapcsolódni azokba a projektekbe is, amelyek a szlovén és a magyar (nemzetiségi) kultúrában jönnek létre Lendva Község területén. Az öt év során részt kell venni néhányszor az Európai Unió által meghirdetett projektekben is (Brüsszel), keresni kell a szomszédos Zala és Vas megyékkel való együttműködést is (olvasótáborok, irodalmi estek stb.) az uniós pályázatok által elnyert projektek területén. A könyvtár vizuális arculata - ha a könyvtár kétnyelvűnek minősül, akkor ezt az értéket következetesen kell, hogy képviselje; a könyvtár honlapján ennek vizuálisan is eleget kell tenni, mind szlovén, mind magyar nyelven. Az információkat a honlapon 50-50 %-os arányban kell szlovénül és magyarul közvetíteni. Mivel az Európai Unió tagállama vagyunk, angol nyelven is szükséges lenne információt közvetíteni a honlapon. A könyvtár előtt helyezték el Miško Kranjec szlovén író
