Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)

5. A lendvai kétnyelvű könyvtár felújításának a stratégiája - szükséges elemzések

5. A lendvai kétnyelvű könyvtár felújításának a stratégiája... 29 A könyvtárnak egyik fontos feladata az állománygyarapítás, ezen belül pedig különösen fontos megemlíteni a honismereti gyűjtemény gyarapítását, amely egy egyedülálló gyűjtemény, s vidékünk szellemi kincsének lényeges tárháza. A mindennapi könyvtári szolgáltatások két nyelven zajlanak, szlovénul és/vagy magyarul. Mindez attól függ, hogy a könyvtárlátogató milyen nyelven szólítja meg a munkatársakat. Meghívóikat, plakátjaikat, az információs anyagukat, leporellói­kat, honlapjukat, értesítéseiket s minden egyebet szlovén, illetve magyar nyelven tárnak az olvasók elé. Hogy mindez megvalósulhasson, munkatársaikkal folyama­tosan részt vesznek magyarországi továbbképzéseken és konferenciákon. Kapcso­latot tartanak magyarországi könyvtárakkal, valamint más magyar nyelvű könyvtá­ri anyaggal rendelkező, szintén nemzetiségi területen elhelyezkedő külföldi könyv­tárakkal is (Szlovákia, Románia). Évente szerveznek egy szakmai kirándulást is, amelyet a szlovéniai Kulturális Minisztérium a nemzetiségi programok megvalósí­tására szánt eszközeiből támogat. A szakmai kirándulások célja más könyvtárrend­szerek, könyvtárak működésének megismerése, valamint a magyar anyanyelvű könyvtárakkal való kapcsolatfelvétel, illetve közreműködés. 5. 1. 3. A Lendvi Könyvtár kétnyelvű helyi könyvtárai Göntérházán, Dobronakon, Gyertyánosban, Petesházán és Völgyifaluban Amikor 1964-ben a muraszombati könyvtár Lendva Község területén is megkapta a központi könyvtár szerepet, nyomban hozzáláttak a könyvtári hálózat megszerve­zéséhez a községben. Közismert dolog, hogy ezen a területen él a magyar nemzeti­ség zöme, ezért először Lendván alapítottak központi könyvtárat, majd pedig ké­sőbb hozzáláttak a határ menti községekben is a könyvtári hálózat kiépítéséhez. Majdnem két évtized alatt sikerült mindazon helységekben könyvtárakat alapítani, amelyekben az emberek és a társadalmi tényezők készek voltak segíteni a szerve­zésben. Lendva Község 1980-as jelentéséből megtudhatjuk, hogy milyen volt a két­nyelvű helyi (a nemzetiségileg vegyesen lakott területen lévő kistérségi) (fiók) könyvtárak állománya és felszerelése 1980-ban Göntérházán, Dobronakon, Völgyifaluban, Petesházán és Gyertyánosban. A legerősebb vidéki könyvtár a dobronaki volt, 1980-ban 4645 könyvvel, a göntérháziban 3447, a völgyifalusiban 832 és a gyertyánosiban 336 könyv volt. Ekkor a göntérházi könyvtárnak volt a legtöbb (219) tagja, és a látogatók száma elérte a 987- et, s évente itt 2852 könyvet kölcsönöztek ki az olvasóknak. A 2004-es statisztikai ada­tok szerint a göntérházi könyvtárnak 4250, a dobronakinak 4462, a gyertyánosinak 1428, a petesházinak 1571 és a völgyifaluinak 1890 magyar könyvállománya van. A dobronaki könyvtárban 2012-ben 11 032 könyvtári egység áll az olvasók ren­delkezésére, ebből 10 956 könyv (6281 szlovén, 4673 magyar és 2 idegen nyelvű) és 76 nem könyvjellegű dokumentum. A völgyifalusi könyvtárban 2012-ben 5454 könyvtári egység áll az olvasók rendelkezésére, ebből 5429 könyv (3117 szlovén, 2309 magyar és 3 idegen nyelvű) és 25 nem könyv jellegű dokumentum. A gyer­­tyánosi könyvtárban 2012-ben 4621 könyvtári egység áll az olvasók rendelkezésé­re, ebből 4618 könyv (2999 szlovén és 1619 magyar) és 3 nem könyvjellegű doku­mentum. A göntérházi könyvtárban 2012-ben 7979 könyvtári egység áll az olvasók

Next

/
Oldalképek
Tartalom