Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
Ha Bencét kiszabadítjuk a muravidékiség, szlovéniaiság, a kisebbségbeszorultság előítélet-dobozaiból, költészetének erővonalai hasonlíthatóvá, értékelhetőbbé válnak.”20 Varga József Mag — Szó - Alom című válogatott versgyűjteménye 2001- ben, Tar Mihály szüretjén című elbeszélő költeménye 2002-ben, Mégis fény gyűlt című verseskötete pedig 2004-ben jelent meg Budapesten a Bíró Family kiadásában. 2005-ben jelent meg Varga József Apró pásztortüzek bennem égnek (Válogatott versek) című verseskötete, amelyet Bokor József, Kolláth Anna, Rácz I. Péter és Rudas Jutka a következőképen méltatott: „Varga József műveiben is a kultúra és egyben az anyanyelv megőrzése problematizálódik elsősorban. Irodalmi alkotása ebben a diskurzusban a nemzeti identitás letéteményese.” 21 A verseskötet Varga József költő 75. születésnapjára jelent meg. Varga Józsefnek magyarországi kiadóknál jelentek meg a következő verseskötetei: Küldd a fényt! (2005), Vallomás/ Izpoved/Geständnis (2005). Zágorec-Csuka Judit verseskötete 2003-ban jelent meg Kiűzve az Édenből címmel. Varga József így értékelte: „Vágyik egyfajta más világba! Egy jobb, egy emberibb és igazságosabb közösségbe, ahol a megértés, a másság megbecsülése és az érdem elfogadása az értékmérő mérce. Mozaikszerű motívumrendszerében kiábrándult csalódottságot jelenít meg új hanggal, színnel, mondanivalóval és esztétikai-irodalmi kifejezésmóddal. De a keserűség, a fájdalom és a “kitaszítottság” érzete mellett nem a belenyugvás, a lemondás, a meghunyászkodás, a “térdhajlítás”, hanem az élni akarás szilárd elszántsággal dominál nála: csak azért is megmutatom ennek a “komisz világnak”. Ilyen Zágorec-Csuka Judit, az ember és a költészete is. Megalkuvás nélkül haladni a maga által kitűzött cél felé, bármilyen göröngyös is legyen az út.” 22 2003-ban jelent meg Car Evgen (Jenő) színész, költő Színes paraszt (elégiák) című verseskötete, amely vallomás a szülőföldnek, az anyanyelvnek, a felnevelő szülői háznak, vele párhuzamosan a letűnt paraszti világnak - írta a kötet fülszövegében Bence Lajos irodalomtörténész, aki kiemelte a műben megjelenő tájnyelv jellegét, amely által első személyben szólalt meg »színes parasztként«, ahogy önmagát nevezete a színész, anyanyelven, magyarul, költői tehetséggel.23 20 Garai, Bence Lajos újabb versei mellé, 72. o. 21 Bokor, Kolláth, Rácz, Rudas, Utószó, 95-96. o. 22 Varga, Zágorec-Csuka Judit: Kiűzve az Édenből, 91-92. o. 23Bence, Színes paraszt, fülszöveg. 70
