Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
dését. Megkísérli új módon bemutatni az akkor még nem kisebbségi területnek számított térség történelmi folyamatait és fejlődését.” A helytörténeti mű Dobronak múltját mutatja a kezdetektől a második világháború végéig számos fénykép - mint kordokumentum — segítségével, és annak leírásával. 4. Művészettörténet Zágorec-Csuka Juditnak 2002-ben jelent meg a Gábor Zoltán festőművész portréja - Portret akademskega slikarja Zoltána Gáborja című monográfiája az MNMI kiadásában Lendván. Bence Lajos, a kötet szerkesztője a következőket írta az előszóban: „Zágorec-Csuka Judit Gábor-könyvének legfőbb érdeme, hogy az életmű fontosabb művészi opusainak, főbb motívumainak és kompozíciós megoldásainak ismertetése mellett az egyéniség világképének a fejlődését is nyomon követhetjük.”16 Említésre méltó az a tény is, hogy a monográfia kiadását az MNMI, a Szlovén Művelődési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint egyéb szponzorok is támogatták. A kötet szlovén nyelvű összefoglalóját és a képeket Tanja Simonka művészettörténész válogatta, a fotókat Mester Tibor készítette. A monográfiát a kiadás éveiben az egyik legszebb muravidéki magyar könyvnek választották a szakemberek, hiszen jól sikerült a színes képanyaga, a reprodukciói, és kiváló a formatervezése. 2009-ben jelent meg egy monográfia Nemes László, slikar, festőművész, painter címmel Nemes László erdélyi születésű, Zalaegerszegen élő és Lendván tevékenykedő Vajda János-díjas festőművész életéről és munkásságáról. Nagy Kund Miklós Péter szerint Nemes László az a festőművész, aki kiszakadva erdélyi környezetéből, megváltozott körülmények között is ragaszkodik elveihez, egyéniségéhez. A festményekről Nemes László és Baumgartner Dubravko készítettek fényképeket, amely a monográfia képanyagát képezi. A monográfia a Lendvai Galéria-Múzeum és az MNMI közös kiadásában jelent meg. A Lendvai Galéria-Múzeum kiadásában jelent meg 2006-ban a Király Ferenc szobrászművészről, és 2009-ben a Göntér Endre festőművészről szóló monográfia. A Király Ferencről szóló monográfia a szobrászművész 70. születésnapjára jelent meg, kísérőszöveget Wehner Tibor, Kostyál László, Franc Obal és Bence Lajos írtak hozzá. Kostyál László a következőket emelte ki a monográfiában: »A hetvenedik életévét most betöltő Király Ferenc karakteres szobrászata lassan klasszikussá nemesedik. Jellegzetes plasztikai világa, a női princípium előtt hódoló művészi és emberi mentalitása immár széles körben ismert, és jelentős kisugárzással bír.«17 16Bence, Szerkesztői előszó, 12. o. 17Kostyál, Biomorfikus óda a termékenységhez, 14. o. 68
