Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
tanulmánykötet, amely ugyanezzel a címmel a 2008-ban szervezett nemzetközi konferencia magyarországi és szlovéniai könyvtáros szakembereinek előadásanyagát tartalmazza. 2012-ben jelent meg Zágorec-Csuka Judit A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje című tanulmánykötete, amelyben egy egységes stratégiát és menedzsmentet ad a szerző a muravidéki nemzetiségi könyvtárügyhöz, és feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek adottak az Európai Unió térségében és Magyarországon az együttműködéshez. 3. Történelmi monográfiák, szakkönyvek Göncz László történész 2001-ben jelentette meg A muravidéki magyarság 1918- 1941 című monográfiáját, amelyet egyben a Pécsi Tudományegyetemen megvédett (2001) disszertációjának az anyaga is. A monográfiát a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet adta ki. A kötetet támogatta a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Szarka Lászlónak, a monográfia recenzensének a véleménye a műről a következő: “A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, minden tekintetben alapmunka. Összegzi és rendszerezi mindazt az ismeretet, amely a szlovének és a magyarok által lakott Muravidéken s azon belül a magyar többségű határ menti sávnak a délszláv államhoz kerüléséről, a trianoni döntés előzményeiről, alternatíváiról és következményeiről rendelkezésre állt. Ebből a könyvből kaphatunk először rendszerezett képet azokról a folyamatokról, amelyek a magyar - jugoszláv határvonal meghúzása után kialakult politikai helyzetben a többség-kisebbség viszonyt, a határellenőrzési rendszer működését, a magyar - magyar kapcsolatokat meghatározták.” Kovács Attila történész Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között című munkája 2004-ben került nyomdába. A szakkönyv egyben a Pécsi Tudományegyetemen megvédett doktori disszertációjának bővített változata. A szerző a tudományos kutatások módszereivel a földreform és a kolonizáció végrehajtását mutatja be a Lendva-vidéken, valamint annak kihatását a vidék nemzetiségi összetételére, a magyar-szlovén nyelvhatár alakulására, továbbá a terület agrárstruktúrájában beállt változásokra. A könyv több olyan szemszögből tárja fel a tárgyalt időszak egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági jelenségét a Mura mentén, amelynek jelentős befolyása volt a vidék etnikai összetételére, szociális és kulturális helyzetére. A rangos kötetnek nagy jelentősége van a magyar nemzetiség saját értelmiségének, tudományos kutatóinak tekintélye szempontjából is. A dolgozatban önálló fejezetek mutatják be a földreform, és külön fejezetek a kolonizáció kivitelezését. Elemzést olvashatunk a vidék nemzetiségi összetételéről és 66
