Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
II. Könyvtörténet
A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzete napjainkban A szlovéniai magyar nyelvterület a Muravidéken minden irányban töredezik, és meghaladja a politikai határokat az Európai Unió térségében. A magyarság megtartásának és megerősítésének stratégiája pedig most azon múlik, hogy a kisebbségi sorsban élő magyaroknak sikerült-e polgárosodniuk, fel tudják-e építeni önkormányzataikat és nemzeti kultúrájukat. Ennek érdekében, és ezt alátámasztva kellene a magyar könyvkiadásnak teret adni, és erre kellene stratégiát építeni. A 90-es években sikerült szabad, önálló sajtót, és hiteles képviseleti intézményeket: politikai, érdekvédelmi és kulturális szervezeteket létrehozni. 1993-ban jött létre a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, amely tevékenysége - tartalmát és földrajzi kiterjedését illetően egyaránt — túlszárnyalja Muravidék magyarlakta vidékeinek határait. A Bánffy Központ, amely 2004-ben nyílt meg Lendván, a magyar könyvek népszerűsítését és árusítását vitelezi ki, hiszen könyvesboltja is van. Programjaival nyitott minden kulturális, tudományos, ifjúsági szervezet és kezdeményezés előtt. Üj kihívások előtt áll a szlovéniai magyar könyves szakma, amelynek véleményem szerint három fontos aspektusát kellene figyelembe venni a jövőben: fejlődését és kibontakozását a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretei közt, a magyarországi és határon túli magyar könyves szakmával, könyvkiadókkal való partnerviszonyait, valamint a szlovéniai, főleg a muravidéki szlovén könyvkiadókkal való kapcsolatrendszerének intenzívebb kialakítását. Milyen legyen más határon túli kisebbségi léthelyzetben élő magyar írókkal és könyvkiadókkal való viszonyrendszerünk? Legyen bilaterális, épüljön a kölcsönös megismerésen és megbecsülésen. Alapuljon az együttműködésen és a közös irodalmi projektek kivitelezésén is (pl. közös Irodalmi karavánok a Kárpát-medencében projekt). Milyen legyen a muravidéki szlovén írókkal és szlovén könyvkiadókkal való kapcsolatrendszer? Legyen nyitott, és hajlamos az együttműködésre, hiszen ugyanabban a régióban és hasonló körülmények közt élünk. Ennek a multikulturális (magyar-szlovén, szlovén-magyar) irodalmi kapcsolatrendszernek a fordításirodalom volna igazán az erőssége. A kisebbségi írók műveit a regionális szlovén irodalom olvasóközönségének meg kellene ismernie, s ezt csakis tervezett könyvkiadás által lehetséges. „Te vagy a felelős olvasó azért, hogy milyen könyvet tesznek eléd, mert te vagy, és a te igényed szabják meg azt, hogy a könyv milyen irányba fejlődik.” - így nyilatkozott Goethe, a német könyvművészet nagy mestere egy híressé vált röpiratában. És mennyire igaza volt, hiszen minden emberi munkatermék, „könyv” sorsát is nagyvonalakban az iránta jelentkező igények szabják meg. És ez így van a Muravidéken is. 63
