Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

I. Könyvtártörténet

A kétnyelvű könyvtárakban való elhelyezkedéshez könyvtári diploma, könyvtári szakvizsga, a szlovén és a magyar nyelv, valamint egy idegen nyelv ismerete szükséges. Az iskolai könyvtárakban pedig még kötelező a pedagógiai-andragógia alapismeretek elsajátítása is. A globalizáció kereszttüzébe kerültek a kétnyelvű könyvtárak és könyvtárosaik Szlovéniában. Mit is jelent számukra a kétnyelvű párbeszéd, az újraértékelés az EU keretein belül? Fel kell ismerniük a kettős integráció esetleges veszélyét is, azt, hogy nemcsak a szlovén társadalomba kell integrálódniuk, hanem az Európai Unióba is. Fontos, hogy ebben a sokféle integrációban nehogy elveszítsék önmagukat, azt, ami az elsődleges küldetésük: a muravidéki magyarság magyar könyvgyűjteményének a gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása a magyar nemzetiség számára. A globalizáció nem mindig kedvez a kis közösségeknek és kultúráknak. Az Európai Unió hivatalos álláspontja, hogy nincsenek nemzetiségek, kisebbségek, csak az integráción van a hangsúly. Annak ellenére, hogy az EU megnyitotta előttük a tereket egy tágabb világ felé, a másik oldalon viszont új koncepcióval kezeli a nemzetiségi közösségeket, vagyis az elvártnál kevésbé támogatja őket. Mennyire kiegyensúlyozott ez az integráció, mennyire életképes és élhető ez a világ a mai viszonyok közt? Szakcikkemben többek közt ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni.

A Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár (Pokrajinska in študijska knjižnica) modern épülete, és a Lendvai Könyvtár neoklasszicista épülete két különböző világra asszociálnak: a modernségre és a hagyományok, a kulturális örökségünk megőrzésére. Mindkettő fontos tényezője a magyar nemzetiségi könyvtárügynek Szlovéniában.

48