Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
I. Könyvtártörténet
Lendván akkor ennek a rendeletnek egyetlen egyesület és szervezet sem tett eleget. Ennek az lett a következménye, hogy működésüket betiltották. Lényegében nem is kellett betiltani, hiszen a megszálló szerb katonaság már 1919-ben elégette a magyar könyveket, s az irattárak sorsa is ugyanaz lett.8 6. A Lendvai Népkönyvtár 1919-1945 között Az első világháború végéig Lendván csak magyar nyelvű könyveket tartalmazó könyvtárak voltak. A vidék a trianoni békeszerződés megkötése után az akkor alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság keretébe került. A vidék megszállása után az új rendszer a lehető legrövidebb időn belül gondoskodott arról, hogy a terület zömében magyar jellegét minél jobban csökkentse. A meglevő egyesületek vagyonát elkobozták, a könyvtárak könyveit elégették (Varga Sándor, 1999). Már az említett 1921-ben hozott rendelet értelmében megszűntek jogilag is a lendvai könyvtárak. Újonnan népkönyvtár alakításáról (sem magyarról sem szlovénról) írásos dokumentum nem található. Lendva város rendezési tervében, amelyet 1965-ben adtak ki, a 62. oldalon megemlítik, hogy Lendván a két háború között működtek egyesületi könyvtárak, ezek csak egyesületi tagok számára voltak hozzáférhetők. Ezen könyvtárak létezéséről, működéséről viszont semmilyen írásos bizonyíték nem található. A visszacsatolás után 1941-ben nyilvános könyvtár Lendván nem alakult. A Zala Megyei Újság 1942. január 26-i számában arról olvashatunk, hogy megalakult az Alsólendvai Kaszinó a városi előkelőség részvételével. Ezen a gyűlésen határozatokat hoztak egyesületi könyvtár alakításáról is, de ez is csak egy szűk réteg érdekeit szolgálhatta. 1941-1945 között Lendván a polgári iskolának is volt diákkönyvtára. A iskola 1943-44. tanévre vonatkozó évkönyvében 291 könyvet említenek, de csak a tanulók számára voltak elérhetők. 7. A Lendvai Népkönyvtár 1948-1950 között A második világháború után az iskolákban lévő csekély számú magyar könyvet az új rendszer hívei elégették. Népkönyvtár létesítésére az egyes feljegyzések szerint Lendván 1946-ban került sor. Ez az évszám azonban nem állja meg a helyét (Varga, 1999). Lendván 1948. december 7-én alakult meg a Járási Bizottság, amely célul tűzte ki a népegyetem, a könyvtár, a szlovén-magyar néptánc és színjátszó csoportok megalakítását.9 A könyvtár hivatalosan 1949 végén vagy 1950 elején Varga Sándor: Olvasókörök, népkönyvtárak krónikája 1871-1970 között Lendva, Dobronak, Göntérháza. Muratáj ,98 2. sz. Lendva, MNMI, 1999. 124. o. ^Lendava deset let po svobodi: Obmurski tisk. Murska Sobota. 1955. 32
