Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről
A szellem finom játéka Beszélgetés dr. Rudas Jutka irodalomtörténésszel A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai című könyvéről. Dr. Rudas Jutka irodalomtörténész, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének habilitált egyetemi docense, tanszékvezető tanára, aki 1969-ben született Karlsruheban, Németországban. 1988-ban a Lendvai Kétnyelvű Középiskola pedagógiai szakának társadalomtudományi-nyelvészeti irányzatát fejezte be, majd 1996-ban a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán szerzett magyar-földrajz szakos diplomát. 1993—1999 között magyar szakos tanár volt a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában. Azt követően a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének habilitált egyetemi docense, majd tanszékvezető tanára, aki doktori értekezését A szellem finom játéka, A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai címmel védte meg 2005-ben a Pécsi Tudományegyetemen. Kutatási területe a kortárs illetve a modern magyar irodalom, mindenekelőtt Esterházy Péter poétikája, a recepcióesztétika, az interkulturális irodalom vizsgálata. 2002-től a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság tagja, 2005-től a Vilenica Nemzetközi írótalálkozó konzultánsa, 2007-től a readme cc. virtuális irodalmi világháló munkatársa, 2009-től az MTA külső köztestületi tagja, szakterülete: bölcsészettudományok, összehasonlító irodalomtudományok, magyar-szlovén komparatisztika. — 2006-ban jelent meg A szellem finom játéka. A kortárs magyar irodalom interkulturális aspektusai című könyved Budapesten a Kijárat Kiadó gondozásában. Kérem, ismertesd ennek a monográfiának a tartalmi koncepcióját és magyarországi, illetve szlovéniai fogadtatását. — A könyv a doktori disszertációm rövidített és kissé átdolgozott változata. Ebben a könyvben tulajdonképpen az irodalmi befogadásnak a vizsgálatával foglalkoztam, hiszen az a véleményem, hogy az irodalom létezése az olvasónak feltett új kérdésektől függ. Ezért rejtélyesebb számomra az a viszony, amikor az író, illetve műve a fordítások révén egy gyökeresen eltérő kultúrtörténeti tradícióval rendelkező befogadói közegbe érkezik. Könyvem alapvetően komparatisztikai, recepcióesztétikai munka, amely nagyon leegyszerűsítve három nagyobb egységre tagolódik. Az első fejezetben hangsúlyozottan az irodalomelméleti kérdésirányokat, a „posztmodern”-nek nevezett szemléleteket igyekeztem taglalni. Ahhoz, hogy valamelyest világosabban kifejthessem ezt a számomra roppant szövevényes gon-143
