Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
III. Olvasásszociológia
A Légy jó mindhalálig kötelező olvasmány olvasási élményei a 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola tanulóinak a körében Légy jó mindhalálig házi olvasmány olvasási élménye a Lendvai 1. Számú Kétnyelvű Általános Iskola tanulói körében című tanulmány arról szól, hogy milyenek a magyar anyanyelvű tanulók olvasói szokásai és mennyire hat Móricz Zsigmond ifjúsági regénye a határon túli magyar irodalomtanításra és olvasásra. A tanulmány kérdőíves felmérés alapján íródott és olvasásszociológiai kérdéseket is felvet. »íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől [...] S íme mégis itt vagyunk! [...] Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén...« Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929) 1. Bevezető Az általános iskolai kötelező olvasmányok mindig is megosztották a közvéleményt, mert mindenki azt szeretné, ha olvasni szerető ember válna a gyerekéből, és általában mindenki az oktatást is hibáztatja, ha mindez mégsem következik be. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című műve egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy házi olvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha - a szövegből kiérezhetően - nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében. A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond 1920-ban elkészült regénye. A történet Nyilas Misi debreceni kollégiumban eltöltött időszakáról szól, ahol nem kevés megaláztatás és hántás éri. Már magában a címben benne van a regény mondanivalója: a hányattatások és szenvedések ellenére ki kell tartani. A művet közel húsz idegen nyelvre fordították le. Szlovén nyelvre Bodi dober do smrti címmel Jože Ftičar fordította le 1966-ban, kiadta a muraszombati (Murska Sobota) Pomurska založba kiadó. 1936-ban és 1960-ban is megfilmesítették a regényt. Kitűnő gyermekregényként tartják számon, pedig Móricz nem annak szánta. Műfaja társadalmi regény. A regény kézirata a II. világháború alatt elpusztult. A Petőfi Irodalmi Múzeum csak egy kézirattöredéket őriz. Móricz Zsigmond nem értette, hogy olvasói és kriti-119
