Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

III. Olvasásszociológia

mit is szeretnének olvasni a magyar irodalomból. A kétnyelvű iskoláknak is alkalmazkodniuk szükséges a tanulók változó életmódjához és körülményeihez (problémák: posztmodern konzumtársadalom, a fogyasztói társadalom értékei stb.)

Az 1. Számú Lendvai KAI 9. osztályos tanulói és tanári kara a 2009/2010-es tanévben.

3. A második nevelési-oktatási szakasz (4-6. osztály)

Ebben a nevelési-oktatási szakaszban a tanulók az előtudásuk alapján fejlesztik az olvasási készségüket. Arra a tananyagra építenek, amit a megelőző három évben megtanultak, elsajátítottak. A nem irodalmi szövegek olvasásánál a hangsúly a kommunikáción és részben az olvasáson alapszik. Az iskolában kötelező a tanulóknak a szóbeli fellépés is, amelyért osztályzatot is kapnak. Otthon pedig az olvasásra és az feladatok megírására összpontosítanak. A szépirodalmi és a nem szépirodalmi szövegek olvasása és elemzése közt az arány 40:60 százalék. A tanév folyamán három szépirodalmi művet kell elolvasniuk magyar nyelven a tanulóknak, egyet kötelezően, kettőt pedig választhatnak tetszés szerint. A házi olvasmányok elemzését a tanítónők végzik, míg a tanulók szóban számolnak be a szépirodalmi művekben megnyilvánuló történetekről és a főszereplők jellemzéséről. A szövegelemzés mellett a tanulók megnézik a tanórákon a házi olvasmányokra vonatkozó játékfilmeket is. Ebben az oktatási időszakban a következő szerzők

108