Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
III. Olvasásszociológia
Fazekas Anna, Szabó Lőrinc, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Csoóri Sándor, Csanádi Imre, Kassák Lajos, Benedek Marcell, Zelk Zoltán, Petőfi Sándor, Kányádi Sándor és Dsida Jenő. A világirodalomból a következő szerzőktől olvasnak: Grimm testvérek, Hans Christian Andersen, Milne, Tolsztoj, Collodi stb. Az első nevelési-oktatási szakaszban a legfontosabb cél az olvasás automatizálása, tehát begyakorlása, vagyis az olvasási technikákon és a szövegértésen van a hangsúly. Mivel a tanítási idő alatt nincs elegendő idő az olvasás begyakorlására, adódhatnak problémák is, amelyeket a tanároknak a szülők segítségével kellene megoldaniuk. A tanulóknak otthon is gyakorolniuk kell az olvasást, hogy kialakuljanak az olvasási készségeik. A frontális (tanár-diák) tanítási módszer háttérbe szorul. Sokkal flexibilisebb tanítási módszerek alakultak ki (csoportos és egyéni munka), viszont az olvasás készségének az elsajátításában sokkal több egyéni munkára és önfegyelemre van szükségük a tanulóknak. Alapvető problémát jelent az is, hogy a magyar nemzetiségű tanulóknak a szlovén olvasási készséget is el kell sajátítaniuk, és ez több munkát követel tőlük. A mindkét nyelven folyó olvasástanítás párhuzamosan folyik, viszont a magyar nyelvnél a tanulóknak 40 betű alapján kell olvasniuk, míg a szlovén ábécének csak 26 betűje van. A kétnyelvű oktató munka külön körülmények között folyik, s ennek eleget kell tenniük a tanulóknak is. Az anyanyelvi írás-olvasás oktatásakor figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar ajkú tanulókban kialakuljon egyfajta pozitív nyelvi tapasztalat az anyanyelvűk iránt, hogy kellemesen érezzék magukat az írás-olvasás elsajátításában, s a pedagógusoknak is oda kell figyelniük a tanulók kognitív fejlődésére és a tanulók alaphelyzetére - milyen családi környezetből jöttek és hova szeretnének az anyanyelvűk által eljutni!? A tanárok beállítottsága nagyon fontos az írás-olvasás elsajátításában, de sokkal fontosabb a szülők nézőpontja azzal kapcsolatosan, hogy milyen a viszonyuk a nemzeti identitásukhoz, főleg akkor, amikor a gyermeküket beíratják az első osztályba, és arról kell dönteniük, hogy milyen nyelven óhajtják, hogy gyermekük megtanuljon írni-olvasni. A szülők céljainak hosszú távúaknak kell lenniük, és harmóniában kell hogy legyenek a saját meggyőződésükkel. A tanulók sok mindent hoznak a családból, és sok mindent visznek haza az iskolából a családba - a család és az iskola - állandó kölcsönhatásban vannak egymással. Ez egy ciklikus és dialektikus folyamat. Az írás-olvasás elsajátítása egy automatikus és mechanikus folyamat, de ebben a korszakban a tanároknak és a szülőknek is tartalmakkal kell ellátniuk a tanulók/gyermekeik olvasási szokásait. S ezeknek a tartalmaknak összhangban kell lenniük a gyerekek fejlődésével. Ha nincsenek meghatározó értékek, a gyerekek, a média, a számítógépes játékok stb. csapdájába eshetnek. A multikulturális környezet sem segíthet, ha nincsen megfelelő elképzelésük arról, b 107
