Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
III. Olvasásszociológia
r Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola magyar nemzetiségi tanulóinak olvasási szokásai 1. Bevezető „Az olvasás az emberi kultúra eredménye.” A kétnyelvű általános iskolák oktató-nevelő programja a Muravidéken bizonyos elemeiben különbözik az egynyelvű szlovén iskolák programjától. Mindez a kétnyelvű iskolák tanmenete alapján valósul meg, amely a tantárgyak tanmeneteiből tevődik össze. Bizonyos tantárgyak tanmenetei is bővíthetők, pl. a magyar és a szlovén nyelv többszintű oktatása — anyanyelvi és környezetnyelvi szinten. A magyar nemzetiségű szülőknek lehetőségük van a gyermekeik beiskoláztatásánál az első osztályban arra, hogy szabadon válasszák meg a gyermekeiknek az írás, olvasás tanításának a nyelvét, vagyis a magyar nyelvet anyanyelvi szinten (magasabb szint) vagy környezetnyelvi szinten (alacsonyabb szint) óhajtják elsajátítani. Természetesen idővel lehetséges az egyik szintről a másik szintre való átmenet is, ha a szülők a tanárokkal együtt ezt a döntést hozzák meg. A tanulók írás-olvasás készségének az elsajátítása a kétnyelvű iskolákban eléggé flexibilis, de sorsszerű. Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolában a 2010/2011-es tanévben 537 tanuló közül 185 tanuló vallotta magát magyar anyanyelvűnek, vagyis az egyharmaduk, 34,45 %, akik anyanyelvi szinten tanulják a magyar nyelvet. A tanulók olvasási készsége és szövegértése iránt sokan és sokat aggódnak. Újra olyan időket élünk, amikor elvekben és intézményekben tartjuk a magyar közösséget a szlovéniai Muravidéken, de a valóságban a muravidéki íróink műveit igazán kevesen olvassák. A magyar és a muravidéki irodalom olvasása, illetve a magyar szellem folytonosságának az ápolása a tanárok és könyvtárosok fáradt és néha fárasztó, szürke rutinmunkája lett. Pedig az olvasással a határokon túlra szakadt magyarok a kulturális lojalitásukat és az identitásuk megmaradásának a kérdését erősíthetik. Ezzel is tanúsíthatják, hogy hűek maradtak a magyar szellemhez. A közös kultúra és a közösen átélt emberi értékek tarthatják csak össze a sokfelé szétszórt magyart. Véleményem szerint magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem annak az érzésnek és a gondolatnak egy specifikus módját, amely ezer év értékeiből szűrődött le: kultúrát jelent. A szlovéniai magyarság olvasási szokásai, kultúrája alapvetően hozzájárul a magyar nemzetiség identitásának a fejlődéséhez is. Milyen a jelenlegi helyzetkép és az olvasási kultúra differenciáltsága a muravidéki magyar iskolások sorsközösségében? 105
