Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Kolláth Anna: Kétnyelvűség és (felső)oktatás
Tapasztalásból is tudjuk, hogy a kétnyelvű programok magasabb követelmények elé állítják az iskolát. A kétnyelvű oktatási programok sokkal több befektetést, jóval több munkát, toleranciát, kitartást követelnek minden résztvevőtől: tanártól, diáktól, iskolavezetéstől, szülőtől, oktatáspolitikától, a tanárokat továbbképző intézményektől stb. Megfelelően képzett és megfelelően fizetett anyanyelvű tanárok kellenek, sokkal több oktatási anyag, az anyagokat, a tanterveket a két nyelv és kultúra kontextusában kell értelmezni. Fontos a tanárok továbbképzése, egy szolid tudományos háttér (együttműködés egyetemi tanszékekkel) és a fokozott nyilvánosság. És azt is hangsúlyozni kell, hogy elengedhetetlen a tanárok belső elkötelezettsége a program iránt, mert csak ez hat pozitívan a diákok teljesítményére. Ma már az is tény, hogy a muravidéki kétnyelvű oktatás tanárfüggő. Ahhoz sem fér semmi kétség, hogy a tanárok többsége a „szívét is kiteszi” típusba tartozik. Azoknak a szakembereknek van jövőjük a kétnyelvű oktatásban, akiknek a megfelelő szakmai kompetencia mellett megvan mindig a megfelelő nyelvi kompetenciájuk mindkét nyelvből. Javíthatna a mostani helyzeten, tehát a magyar anyanyelv iskolai jelenlétét megerősíthetné, esetleg javíthatná az, ha a leendő szaktanárok „másik” szakja valamilyen nyelvszak lenne. Elsősorban azért, hogy a tanárjelölt, legyen az bármilyen szakos is, (idegen)nyelv-módszertani (glottodidaktikai) ismereteket is kapjon az egyetemi képzése alatt. S mivel Szlovéniában a másik szakot szlovénul végzik a hallgatók, a legideálisabb helyzetet az jelentené, ha ez a nyelvszak a magyar lenne. Az iskola kiváló és fontos színtere a nyelvről való tudás alakításának, ha a jól felkészített, megfelelő nyelvi és szakmai kompetenciával rendelkező tanárok mellett megfelelő kétnyelvű tankönyvek közegébe kerül a diák. Míg az általános iskolában napjainkra már szinte teljesnek mondható a kétnyelvű tankönyvkínálat, a középiskolában csak két évvel ezelőtt indult meg a szlovén tankönyvek magyarra fordítása (először az első osztályosoknak szánt történelem és földrajz tankönyvek kétnyelvűsítése történt meg). A folyamatot mindenképpen folytatni kell, a hiányzó általános iskolai munkafüzeteket lefordítása konferencia nyelv; identitás, irodalom 85
