Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Barkaszi Zsófia: Kétnyelvűség és anyanyelvi identitás a Muravidéken - Kormányzati stratégia az anyanyelv- és önazonosság megőrzésére
A kulturális prioritások közül kiemelkedik a művelődési intézményrendszer fenntartása. A Kárpát-medencében példaértékű a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) finanszírozása és működése, amely fontos kutatásszervező és kultúraközvetítő tevékenységet végez. Az általános nemzetiségi közösségi élet szervezéséhez szükséges az akkreditált közművelődés-szervezők, könyvtárosok felsőfokú képzése, s ugyanígy fontos a kreatív folyamatok támogatása: az amatőr, vagy éppen professzionális színház, bábszínház, néptánc, diákszínház képzése, szervezése és mobilitásának biztosítása. A magyar kulturális örökség megőrzéséhez elengedhetetlen a közgyűjtemények (múzeumok, levéltárak, könyvtárak) feltárása, gyarapítása, régészeti kutatások folytatása, illetve a múzeális értékű ingatlanok állapotának megőrzése. De hogyan néz ki közelebbről a Muravidék helyzete? A szlovén alkotmány 64. cikkében biztosítja az autokton magyar nemzeti közösség különleges jogait, így többek között a nemzeti jelképek szabad használatát a nemzeti identitás megőrzése érdekében, nemzetiségi képviselő választását a Nemzetgyűlésbe és a helyi önkormányzatokba, oktatási intézmények alapítását és az anyanyelven való oktatás jogát, valamint garantálja az anyaországgal folytatott kapcsolatok ápolását. Emellett - anélkül, hogy halmoznám a jogszabályi hivatkozásokat - külön törvény biztosítja a kétnyelvű területeken az anyanyelv szabad használatát a közigazgatásban (így a bíróság, a rendőrség, a közigazgatási hivatalok és érdekképviseleti szervek előtt), a vallásgyakorlásban, az egész - ségügyben, a média különböző területein, az oktatási és művelődési intézményekben. A közszféra munkavállalóinak nyelvpótlék jár a kétnyelvű munkavégzésért, valamint a nemzetiség tagjai számára kétnyelvű okmányokat állítanak ki: ilyen a személyi igazolvány, a biometrikus útlevél, az új vezetői engedély és kétnyelvűek az anyakönyvi kivonatok is. De működik mindez a szabad nyelvgyakorlás az életben? Nem igazán. A tapasztalatok mást mutatnak. Ha az ember bemegy egy hivatalba ügyet intézni és magyarul kezd beszélni, falakba ütközik. Jó esetben hamar találnak egy kompetens személyt, aki tolmácsol neki. Tolmácsolnak neki a szülőföldjén. Ha bemegy egy boltba vásárolni, kevés eladót konferencia NYELV IDENTITÁS, IRODALOM 71
