Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Barkaszi Zsófia: Kétnyelvűség és anyanyelvi identitás a Muravidéken - Kormányzati stratégia az anyanyelv- és önazonosság megőrzésére
Barkaszi Zsófia Kétnyelvűség és anyanyelvi identitás a Muravidéken Kormányzati stratégia az anyanyelv- és önazonosság megőrzésére Az utóbbi évek fejleményei reagálásra, cselekvésre késztetik mind a magyar kormányzat kisebbségpolitikáját, mind pedig a határon túli magyar közösségek cselekvési irányát. A nemzetiségi közösségek lélekszámára és identitástudatára a népességfogyás, az elvándorlás az elvárosiasodás egyaránt negatívan hat. A globális tendenciák, az európai uniós szabadságjogok, a belső schengeni határok eltörlése ugyancsak rombolják a homogén közösségeket. A fiatal és a szakképzett munkaerő elvándorlása, a képzett elit réteg városba, az anyaországba, vagy éppen más tagállamokba vándorlása a szülőföld lakosságának elöregedéséhez vezet, egyre kisebb lesz esélye a megújulásra, a versenyképességre, a fejlődésre, nehezebbé válik az önszerveződés és a megfelelő szintű érdekképviselet megvalósítása. Ezt a helyzetet tovább rontja a tudatos, vagy látens asszimiláció folyamata, még a mégoly pozitív, nemzetiségbarát kisebbségpolitikát felmutató Szlovéniában is. 1990 óta az összmagyarság száma többszázezererrel csökkent, ebből a Muravidéken kb. 1-2 ezerrel (a hivatalos népszámlálási adatok 1991-ben még 8500 főt mutattak, 2002- ben már csak 6200-at). Tudjuk, hogy a népszámlálási adatokat sokféle szubjektív szempont is befolyásolja, ezek akkor is döbbenetes népességfogyási adatok. De reagálásra késztetik a magyar kormányt az elmúlt időszakban a más szomszédos országokban történt politikai és társadalmi események is. A vajdasági magyarverések, a szlovákiai nyelvtörvény, az ukrajnai oktatási törvény, a romániai szoborfeliratok ügye 68 NYELV IDENTITÁS, IRODALOM konferencia
