Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Zágorec-Csuka Judit: Nyelvi identitásom a kétnyelvűségben
közösségek számára (mindegy, hogy milyen okokból) nem fontos az identitásuk, akkor nincs az a nyelvmegtartási program, amellyel az érintett nyelvek hosszú távon életben tarthatókvolnának (Kiss, J, 2008). Hogy milyen típusu a muravidéki magyarok identitása? Védekző, önigazoló vagy közömbös? Valószínű mind a három. A magyar közösség mindenkori helyzetétől függően. A helyzetet is figyelembe kell venni. Az is meghatározó, hogy az értéktulajdonítás milyen nyelven folyik a kétnyelvű oktatásban ? Szerintem, a mi kétnyelvűségünkben addig őrizzük meg eredeti nyelvünket, a magyar nyelvet, amíg az értéktulaj donításnak értelmét látjuk a magyar nyelv által. És akkor fog igazán megmaradni, ha fejleszteni is tudjuk (nyelvújításokkal) és kiépítjük a szaknyelvünket. Félelem? Éberség? Kockázat? Mindhárom ismérv benne van. A kis nyelvek és kultúrák nem kellenek a nagy piacon, csak belső, kisebb vagy kicsi piacokon. A világon az együttélésnek több formája van. Nyelvileg is eltérő kultúrákban 100 milliók számára természetes életforma a kétnyelvű, vagy többnyelvű léthelyzet. A Muravidéken a mi kétnyelvű együttélésünk csak 1920 után lett kisebbségi sorsba került magyarok kétnyelvűvé vált együttélése, amely politikai döntés eredményeként jött létre. Apponyi Albert híres Trianoni védőbeszédét olvasva, amely 1920 január 16-án Trianonban hangzott el, Párizs mellett, a következő gondolatot idézném: „Azoknak a sorsa fölött döntöttek, akik ott képviselve nincsenek.” Ez is sorszerű döntés volt, és régóta tart, sőt az Európai Unióba lépve sem oldottuk meg. Szerintem megmaradt kisebbségi sorsnak, csak másféle körülmények közé kerültünk. Az Európai Unió 2000-ben elfogadta az Európai Alapjogi Chartát, amelyben az Európa Tanács politikusai megfogalmazták azokat a jogokat, amelyek alapján nagyobb védelmet nyújtanak a regionális és kisebbségi nyelveknek. Számomra ez sem megnyugtató, mert túl sok a regionális és kisebbségi nyelv, hiszen mintegy 60 van belőlük az Európai Unió területén. S közülük a muravidéki magyar nyelv, mint kisebbségi nyelv, vagy regionális nyelv, vagy a kettő egyben, még csak hivatalosan sincsen feltérképezve, vagy a saját közegünkben, ahol a magyarság él, szakmai, vagy tudományos szinten, illetve fórumokon megvitatva, vagy írásos formában, dokumentumszerűen rögzítve. Egyszóval élve, úgy érzem nem kapott eléggé nyilvánosságot ahhoz, hogy a tudományos elméletek konferencia nyelv; identitás, irodalom 63
