Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Lét és nyelv konferencia és kerekasztal beszélgetés - Sabo Tatjana: Hol vagyok én és hol a nyelvtudásom?
lői. Az esetek többségében mindkét nyelv hivatalos nyelv is. A kétnyelvűség sok előnnyel is jár: a kétnyelvű ember sokkal alkalmazkodóbb, nagyobb toleranciával bír, nagyobb a kifejezőképessége és az önérvényesítési lehetősége. Bebizonyosodott, hogy azok a kétnyelvű személyek, akik egyidejűleg két nyelvet tanultak meg, lényegesen jobban tudtak tárgyakat megnevezni és átnevezni, és rugalmasabbak a szavak használatakor, mint az egynyelvűek. Langenmayr (1997) különböző vizsgálatokra hivatkozva írj a, hogy a kétnyelvűek nagyobb kognitív kompetenciával rendelkeznek, mint az egynyelvű személyek és jobb a valóság-ellenőrzésük is. A kétnyelvűség pozitív hatással van a gondolatmenetre, javítja a verbális kreativitást, így a kisgyermekek metalingvisztikai képességeit a két nyelvben szerzett tapasztalat meggyorsíthatja. A fejlődés egyes szakaszaiban a kétnyelvű gyermekek magasabb teljesítményt mutatnak egynyelvű társaiknál olyan területeken, mint figyelmi kontroll vagy tudatelmélet. Ha összevetjük a szlovén és a magyar nyelvet, akkor megállapíthatjuk, hogy a két nyelvi rendszer egymásra hatása minimális, azonban nem kizárható. A kétnyelvűség nyelvi performanciája azt jelenti, hogy a mindkét nyelvet beszélő személy képes - a beszédszituációtól függően - mindkét nyelvet egyenlő arányban használni. Ezzel egyidőben pedig képes azonosulni mindkét nyelvi közösséggel úgy, hogy egyúttal megőrzi saját nemzeti identitását, e mellett azonban felveszi a másik nemzet kultúráját. A „kétnyelvű” személy tehát pozitív véleményt alakít ki mindkét nemzeti közösségről, eredményesen tevékenykedik mindkét kultúrában és azonosulni képes mindkettővel. A Muravidék kétnyelvű területén öt kétnyelvű általános iskola működik (Dobronak, Göntérháza, Lendva, Pártosfalva). A kétnyelvű nevelési-oktatási rendszerünknek elsődleges feladata, hogy az írás, az olvasás és a beszéd készségét, illetve képességét a lehető legmagasabb szintre emelje az anyanyelvi gondolkodás segítségével. Ehhez kapcsolódik a nyelvi tudatosság kérdése is, ami annyit jelent, hogy anyanyelvűnket még idegen környezetben, beszédszituációban is tudatosan vállaljuk. Az 1. és 2. nevelési-oktatási szakasz egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulókat jól megtanítsa anyanyelven beszélni, írni és olvasni. Később, a felső tagozatokban csak akkor lesznek képesek a különböző tantárgyak anyagának elsajátítására, összefoglalására és konferencia és kerekasztal beszélgetés LÉT ÉS NYELV
