Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Bernjak Elizabeta: Az anyanyelv és a kétnyelvűség
fejezi ki magát. A nyelv funkcióját vizsgálva egy adott környezetben a szociolingvisztika megállapíthatja, hogy a környezethez, így a családhoz tartozóknak is az az anyanyelvűk, amelyet mindennapi kapcsolataik folyamán a legyakrabban használnak, és nem az, amelyet először tanultak meg. A szociál-pszichológusok egyéni és csoportattitűdökre, véleményekre hivatkozva azt hangoztatják, hogy az az ember anyanyelve, amelyet magáénak vall, amelyhez érzelmileg és értelmileg a legjobban kötődik még akkor is, ha nem ismeri, nem jól beszéli, vagy nem tudja írásban használni. Megtörtént ez fordítva is, olyan értelemben, hogy az illető személy minden tekintetben jól beszéli anyanyelvét, mások mégis azt tartják róla, hogy az anyanyelve nem ez, hanem egy másik nyelv (belső és külső identifikáció). A nyelvészek mércéj e szerint lehetséges két egyenértékű első nyelv elsajátítása, de ez gyakran nagyon nehezen megvalósítható. Minden más tudomány mércéje szerint a kétnyelvűség könnyebben elérhető, de általában nincs rá elég lehetőség. 3.4 A fenti definíciók szerint egészen biztos, hogy minden muravidéki magyar valamelyik kritérium alapján kétnyelvűnek tekinthető, azonban nem minden muravidéki szlovén tekinthető kétnyelvűnek, inkább a kisebbségi nyelvet illetően félnyelvűnek. Az eredet kritériuma szerint akadnak olyan gyermekek, akik két különböző nyelvű szülők gyermekeiként, két első nyelvet — anyanyelvet - beszélnek. A nyelvi funkció kritériuma szerint a mindennapi életben úgyszólván a muravidéki magyarság zöme elsősorban a munkahelyen és a közéletben anyanyelvként a szlovént használja, és nem a magyart. A szlovén nyelv általános ismerete teljes egészében kielégíti a szlovén nyelvközösséggel való kommunikációs szükségletét. Ugyanakkor - ugyancsak a funkció kritériumai szerint - az is megállapítható, hogy a magyar nyelvnek mint anyanyelvnek a használata a családra, rokonságra, zárt baráti körökre, részben az iskolára és a magyar közösségbeni művelődésre és szórakozásra korlátozódik. Szinte minden magyar feltételezi a másikról, hogy kétnyelvű. Szlovén vonatkozásban ez nem így van. Jószerivel alig van magyar, aki eleve ugyanezt feltételezni a szlovénokról. A magyarok általában a nagyobb közösségben folyó társalgásba szlové-118 NYELV IDENTITÁS, IRODALOM konferencia
