Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Bernjak Elizabeta: Az anyanyelv és a kétnyelvűség
nyelve is lehet, különösen a származás és az azonosulás szempontjából, 2. ugyanannak a személynek más-más lehet az anyanyelve a különböző definíciók szerint, 3. a definíciók alapján (kivéve a származás szerintit) egy személy anyanyelve élete során többször is változhat; 4. az anyanyelv-definíciókat a nyelvi emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság foka alapján hierarchikus sorrendbe állíthatjuk. A társadalmi tudatosság e fokát annak alapján mérhetjük fel, hogy mely definíció(ka)t használják a társadalom intézményei. Az anyanyelvét az ember automatikusan, megerőltetés nélkül használja, nem más nyelvből fordít és nem másik nyelv struktúráira támaszkodva próbálja a nyelvet használni. Az anyanyelv összes hangzóját megfelelően képes meghallani, kiejteni és azokat természetes módon használni. 1.2 Egy többnemzetiségű és többnyelvű térségben az egyes közösségeknek és főleg az oktatáspolitikusaiknak sokféle céljaik lehetnek. A többségi lakosság céljai eltérhetnek a kisebbségek céljaitól. A kisebbségek céljai is eltérhetnek egymástól: a kitűzött cél lehet a nyelv és kultúramegőrzés vagy a többséggel való asszimiláció. Konfliktusok akkor keletkeznek, amikor a többségi és kisebbségi csoport céljai ütköznek. A konfliktusok gyakran az oktatásban, illetve az oktatási nyelvi jogok terén nyilvánulnak meg. Kulturális és intézményi lingvicizmust tükröz, ha az oktatási intézményekben a kisebbségi gyermek anyanyelvének meghatározására a funkció vagy a nyelvtudás-fok szerinti definíciót alkalmazzák. Fontos szimbolikus és gyakorlati szerepe lehet annak, hogy a többségi csoport beszélői is törekednek-e a kétnyelvűségre, vagy csak a kisebbségiek. Nyilvánvalóan emeli a kisebbségi nyelv presztízsét, ha az adott régió többségi beszélői is tanulják a kisebbségi nyelvet. így van ez a mi régiónkban is, ahol a kisebbségi nyelvet környezeti nyelvként szlovéneknek is tanítják, sőt társtanítási nyelvként is szerepel. A mindennapi beszédben előforduló sztereotípiák, mítoszok és babonák közé tartoznak már az olyan vélemények, mint „a kétnyelvűség út az anyanyelv elvesztéséhez” vagy éppen az, hogy „a szlovéniai magyar kisebbséget és a szlovén többségi nyelv beszélőit nem lehet megtanítani magyarra, mert 114 NYELV IDENTITÁS, IRODALOM konferencia
