Varga Sándor: A szlovéniai magyarok műkedvelő tevékenysége 1920-1970 (Győr - Lendva, 1995)

Hodos

Visszaemlékezésük szerint az 1950 után bemutatott színművek sorrendje:

1950- ben a “Sárga csikó”,

1951- ben a “Kézfogó”

1951-ben a “Betyár kendője” és a “Zsellér fiú”

1953-ban a “Falu rossza” és a “Lókötő”. Az utóbbit előadták Domonkosfán is.

A darabok betanításában és rendezésében Fickó Sárika és Bagári Ilonka tanítónők segédkeztek. E négy éves színjátszó munka után egy év szünet következett, majd 1955-ben a “Csókos huszárok”-at adták elő. Ezt 1956/57 telén az “Egy fertály föld”, majd 1958-ban a “Legény furfang” és a “Botcsinálta doktor” című darabok követték. Az utóbbit Varga István akkori tanító rendezte.

A fent említett adatközlők szóltak még néhány más darab (Leánycsel, Betyár Bandi és a Makrancos feleség) bemutatásáról is, de pontos időt nem tudtak mondani.

Azt, hogy a faluban az “Őrség” nevű művelődési egyesület aktív művelődési tevékenységet fejtett ki, igazolja egy 1957-ben készült írásos beszámoló is, amelyben az olvasható, hogy a goriókói magyarlakta falvakban a hodosi kultúregyesület a legaktívabb a színjátszás terén.

A kultúregyesület színjátszó csoportjának munkájáról 1959 után több írásos feljegyzés olvasható a Népújságban is. 1960. májusi számaiban pl. beszámol arról, hogy a műkedvelő csoport bemutatta a “Cigány” című háromfelvonásos népszínművet Bagár Ilona tanítónő vezetésével. A darabot helyben kétszer játszották, majd vendégszerepeitek a szomszédos falvakban is. Az újság megemlíti néhány sikeres szereplő nevét is. Györkös Rudolf, Novák Margit, Eory Ernő, Ábrahám Irma, Könye Ferenc és Vlaj János igen jól játszották szerepüket.

A következő darab sikeres bemutatásáról 1962. április 28-án ír a Népújság. Eszerint az ifjúsági műkedvelő csoport előadta a “Nóta szárnyán” című háromfelvonásos dalos színdarabot, amelyet Muszter Jolán óvónő rendezett.

Az említett év őszén pedig arról ad hírt az újság, hogy a kultúregyesület színjátszó csoportja megkezdte egy háromfelvonásos népszínmű, “Az énekesmadár” című háromfelvonásos vígjáték tanulását, amelyet 1963. április 14-én mutattak be. Megemlíti azt is, hogy a darabot a helyi tanító segítsége nélkül tanulták és mutatták be, mégis szép sikereket értek el. A darabbal vendégszerepeitek a környék magyarlakta falvaiban is.

Azt, hogy az Őrség kultúregyesület ebben az időben is aktív tevékenységet fejtett ki, igazolja egy, a Népújságban 1963. június 29-én megjelent írás is, mely szerint:”Az Őrség nevű közművelődési egyesület az, amely a körzetben a magyar nemzetiségű lakosság kultúrtevékenységéről gondoskodik. Az egyesületnek 30 aktív tagja van”.

A fent említett év decemberében arról ad hírt a Népújság, hogy a színjátszó csoport elkezdte tanulni a “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című zenés vígjátékot. A darabot 1964. március utolsó vasárnapján adták elő először. A bemutatóról többek között az alábbi méltatást olvashatjuk: “Ezzel a bemutató előadással a hodosi műkedvelők bebizonyították, hogy tehetségük és kedvük van, s ha akad valaki, aki kezébe veszi a szervezést, fáradozásaik sikerrel járnak. Azok, akik ta-73