Varga Sándor: A szlovéniai magyarok műkedvelő tevékenysége 1920-1970 (Győr - Lendva, 1995)

Csente

jutott már idő - mondták.

A falu ifjúsága azonban 1969-ben újra összehozta a színjátszó csoportot, és még az évben bemutatták a “Botcsinálta doktor” című darabot. Betanulását Gál László és Kocon József irányították. A Népújság akkori száma ezt írta az eseményről: “Színdarabot mutattak be a csenteiek. Hosszú évek után ismét munkához láttak a csentei műkedvelő színjátszó csoport tagjai. Bemutatásra került a “Botcsinálta doktor” című három felvonásos vígjáték, amelynek bemutatása február 9-én volt Csentében. A bemutató előadáson a szépen elrendezett faluotthonban részt vett a falu apraja-nagyja.” A színjátszó csoport tagjai: Gál Katica, Gál Marika, Gyurica Bözsi, Lázár Pisti, Rudas Lajos, Radikovics Jenő, Simon Laci, Poredoš Laci, Ritter Gyula és Simon István. A sikeres előadás után február 25-én Völgyifaluban is vendégszerepeitek, szintén nagy számú közönség előtt.

Az újságcikkben azt is olvashatjuk, hogy a csoport szándékozik vendégszerepelni a goriékói magyarlakta falvakban is. Március 9-én Hosszúfaluban, 16-án pedig Radamosban játszottak. Különösen a radamosi vendégszereplés sikerült, ahol igen hálás közönségük volt.

A darabot ez után is többször eljátszották és a siker újabb színdarab tanulására ösztönözte a fiatalokat.

1970-ben nagy sikerrel mutatták be a “Képzelt beteg” című darabot. Tanulását és színrehozását Hóbor Magda tanítónő és férje, Hóbor Ferenc irányították. A darab helyi bemutatásáról azt írta a sajtó, hogy nagy sikert aratott: a csaknem kétszáz néző vastapssal jutalmazta a szereplőket. A két csentei előadást sikeres vendégszereplések követték. Közülük az első Hosszúfaluban volt, ahol az előadást kb. 140-en tekintették meg. Majd a csoport Völgyifaluban lépett fel, hasonlóan népes közönség előtt. Mindkét faluban elnyerték a közönség tetszését, ami újabb előadásokra ösztönözte a csoportot.

Megjegyzés: Az itt felsorolt színdarabok bemutatásának rendje nem egyezik meg teljesen a “Csente történeti krónikája” című kiadványban olvasható adatokkal. Azokat Szabó Ferenctől idéztem és a Naptár 1971. évi számában jelentek meg először. Későbbi adatgyűjtések és az időközben előkerült fénykép, valamint a volt szereplőkkel történt beszélgetések alapján kell helyesbítenem a korábban közölt adatokat.

35