Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Kétnyelvűség és anyanyelvűség
1990/91-es tanévtől a kétnyelvű általános iskolákban és az egyetlen ilyen jellegű középiskolában az eddigi vegyes csoportokban folyó magyar nyelvtanítás homogén magyar, illetve szlovén csoportokban történik. A magyar nyelvnek mint a környezet nyelvének a tanítása (a vegyes házasságokból származó gyerekek mintegy 1/3-a is ide jár) is szisztematikusan folyik. Ezzel azonban még korántsem oldódott meg a kétnyelvű oktatás sorsa. Továbbra is gondot jelent a megfelelő tankönyvek hiánya. 1990-től ugyanis zömében az anyaországból behozott tankönyvekből tanulják a magyar nyelvet és irodalmat. 3. Néhány tanulság Azt, hogy az utóbbi időben a kétnyelvű oktatás közel négy évtizedes eredménytelenségét hangoztató nézetek kapnak erősebb hangot, a nagyfokú, lépten-nyomon előbukkanó, a közéletben és az iskolában egyaránt tapasztalható folyamatos nyelv- és identitásvesztés magyarázza. A központi irányításnak alávetett pedagógiai gyakorlat ugyanis - előbb a proletár internacionalizmus, majd pedig a jugoszláv eszmeiség terjesztése végett -csekély figyelmet fordított az öntudati nevelésre, azt a nyelvi neveléssel egyenlítve ki, s mint azt már jeleztük, a többségi nemzet nyelvének és kultúrájának elsajátítását tűzve ki elsőrendű pedagógiai célnak. Holott az identitástudat kiépítése a családi nevelés mellett az oktatásügyre háruló legfontosabb feladat. A Muravidéken tapasztalható nagyfokú identitásvesztésből pedig az a következtetés vonható le, hogy a konyhanyelv szintjén történő nyelvi “képzés” sokkal inkább egy rossz értelemben vett nyelvművelés, legföljebb fakultatív nyelvoktatás. Ehhez mérhetőek az eredmények is. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a 60-as évek közepéig az itteni magyarság körében egyetlen egyetemi végzettségű szakember sem akadt, a családi öntudatnevelés pedig a vegyes házasságok miatt - ritka kivételektől eltekintve - úgyis lehetetlenné vált, akkor a kétnyelvű oktatás sikerességéről is beszélhetnénk. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a hazai egyetemekről kikerült reál értelmiségünk szakmai szempontból analfabétának tekinthető. Ezzel azonban ismét csak elodáznánk a probléma megoldását, és azoknak a rövid távú megoldásoknak a számát szaporítanánk, amelyek eddig sem bizonyultak megfelelőknek. A tabutémaként kezelt kétnyelvű oktatás gyökeres átalakítására az erősen megosztott nemzetiségi politika és az oktatásügy miatt pedig még néhány évig várni kell. A folyamat felgyorsítását az idén elfogadott új oktatási törvény is gátolja, mely a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a “védettségnek” örvendő kétnyelvű iskolák mellett magániskolák nyitására nem ad lehetőséget. E sorok írója is osztja azt a kényszeredett, de a jelen pillanatban egyedül elfogadható megoldást, mely szerint a kétnyelvű oktatásnak ma már a Muravidéken nincs alternatívája. A jelenlegi oktatási status quo azonban szükségképpen gyors modernizációra, változtatásra szorul. A kétnyelvű oktatásra lidércnyomásként ránehezedő politikai megoldások helyett immár az anyanyelvi képzésen alapuló oktatási formát kell előnyben részesíteni, s a nemzettudatot erősítő történelmi, földrajzi, művészeti és hungarológiai témakörökkel kiegészítve elősegíteni a nemzeti értékekhez való “visszaasszimilálást”. IRODALOM Bence Lajos 1996. Az oktatásügy helyzete az impériumváltás után. In: írott szóval a megmaradásért. Győr-Lendva. 40-53. Bence Lajos 1992. Egy elmulasztott lehetőség margójára. (A kétnyelvű oktatás harminc éve Szlovéniában.) In: Győri-Nagy Sándor-Kelemen Janka szerk., Kétnyelvűség a Kárpát-medencében II. Széchenyi Társaság, Budapest. 68-73. Novak, Alojz 1979. A muravidéki kétnyelvű (szlovén-magyar) oktatás jogi alapjai és pedagógiai profilja. In: Varga Sándor szerk., A kétnyelvű oktatás 20 éve. Lendva. 10-33. Orešnik, Ivo 1978. Első lépések a kétnyelvű oktatás bevezetése terén. In: Nemzetiségi politika - nemzetiségi jog. MNÖÉK, Lendva 47-58. Székely A. Bertalan 1995. Aszlovéniai magyarság oktatásügyének változásairól. Muratáj 2. 37-58. Szeli István 1991. Muravidéki jegyzetek. In: Történő történelem. Fórum, Újvidék. 273-75. 55
