Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)

Kétnyelvűség és anyanyelvűség

beszélők kizárólag saját anyanyelvükön tanulhattak. A (2) CSOPORTBA (GYENGE KÉTNYELVŰ OKTATÁS) tartozik a tranzitív (átirányítási) prog­ram, amelyben az oktatás kezdetben két nyelven folyik, majd a diákokat átirányítják az egynyelvű (többségi nyelvű) oktatásba. Az oktatási cél az asszimiláció, a nyelvi cél az egynyelvűség. Az USA-beli kétnyelvű oktatási törvénynek 1968-tól máig ez a fő célja. Ugyancsak ide tartoznak azok a programok, amelyek­ben a többségi nyelvet anyanyelvként beszélő tanulók egy kisebbségi nyelvet is tanulnak az iskolában, tantárgyként, nyelvi gazdagodás céljából. Az ilyen iskolákban nem fordítanak elegendő időt és energiát a kisebbségi nyelv fejlesztésére, ezért az eredmény korlátozott kétnyelvűség. Olvasmányaim alapján (pl. Bence 1994) úgy látom, hogy az 1959 utáni szlovéniai kétnyelvű oktatás ebbe a csoportba tartozik: mind a magyarok esetében (tranzitív program), mind a szlovénekében (korlátozott magyartudás meg­szerzése, az ún. környezetnyelv tanulása). A (3) TÍPUSÚ PROGRAMOKAT (ERŐS KÉTNYELVŰ OKTATÁS) az jellemzi, hogy az iskolák és a közösségek, melyek működtetik őket, jelentős erőforrásokat mozgósítanak a kétnyelvűség kifejlesz­tésére. Ide a következő típusok tartoznak: (A) SZEPARATISTA PROGRAMOK: ezeket az erős kisebbségek szervezik, bennük az oktatás nyelve az anyanyelv, a többségi nyelv tantárgy, a cél pedig a politikai autonómia. Az ilyen program ritka. Franco idejében a baszkok titkos baszk iskolákat működtettek nyelvi, kulturális és nemzeti iden­titásuk ápolása céljából. (B) KÉTTANNYELVŰ (ANGOLUL: TWO-WAY/DUAL LANGUAGE) PROGRAMOK: ezek­ben a kisebbségi és többségi diákok általában nyelvileg heterogén csoportokban tanulnak és mindkét nyelvet használják az oktatásban. A nyelvek jól el vannak különítve: vagy a napszakok szerint, vagy úgy, hogy a két nyelvet különböző tanárok használják. (C) ANYANYELV-MEGTARTÓ PROGRAMOK: az oktatásban mindvégig használják a kisebbsé­gi nyelvet is és a többségi nyelvet is. A nyelvek jól el vannak különítve, a cél a kisebbségi nyelv és kultúra megtartása és fejlesztése. Kanadában sok ilyen programot támogatnak közpénzekből (a nevük “heritage language bilingual education”), az USÁ-ban viszont az ilyen iskolák zöme magánkézben van. Ezeknek az iskoláknak a működtetéséhez önellátó és gazdaságilag erős etnikai-nyelvi csoportokra van szükség. (D) BELEMERÜLÉSI (ANGOLUL: IMMERSION) PROGRAMOK: ezeket a domináns nyelvet beszélők számára fejlesztik ki, például a québeci angol anyanyelvűeknek először kizárólag a francia az oktatási nyelve az ilyen iskolákban, később fokozatosan bevezetik az angolt is, de mindkét nyelvet használják az oktatás végéig. Az angolajkúak a franciát számukra hasznos, magas presztízsű nyelvként tanulják. A kanadai sikerek mellett ezt a programot eredményesen használják Katalóniában is, ahol a spanyolajkúak tanulják így a katalánt (vő. Baker 1995: 166). Az “alternatív oktatást” forszírozó szlovák oktatási minisztériumi tisztviselők ezekre hivatkoznak, elhallgatva azt a tényt, hogy a belemerülési programokat többségi gyermekek számára létesítik azért, hogy megtanulják a kisebbség nyelvét (vö. Lanstyák 1996: 81). Amint Lanstyák István írja egy helyen, a kanadai példa követése Szlovákiában azt jelentené, hogy a szlovákok (mint többség) tanulnák a magyart (a kisebbségi nyelvet), először kizáróla­gos oktatási nyelvként, majd később mindkét nyelven tanulnák a különböző tantárgyakat. A belemerü­lési programok a többségi diákok magas szintű kétnyelvűségét eredményezik (ami a magyar vonatkozá­sában egyáltalán nem célja a mai [1996] szlovák kormányzatnak). (E) KÉT- VAGY TÖBB TANNYELVŰ TÖBBSÉGI ISKOLÁK: ezekben minden nyelvnek azonos státusa van az oktatásban. Kezdetben a tanulók homogén csoportokban, főleg anyanyelvükön tanul­nak, de egy második nyelven is oktatják őket. Később már vegyes csoportokban tanulnak és az oktatás egyre inkább mindkét nyelven folyik. A cél a többnyelvű állampolgárokká nevelés; a legjobb példák erre 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom