Czimmermann Toplák János: Szentimentális utazásom a kanadai Oltárijóba (Lendva, 2003)
Shopping Oltárijóban
mindazt a jogtalanul elvett pénzt, amit abban a hiszemben szedtek el tőlem, hogy én is csak egy vastagon megnyírandó kanadai birka vagyok, s nem kiváltságos turista. Mint shoppingolónak igen-igen tetszettek nekem azok a boltok, amelyek - mint például a Shoppers dragmart - éjfélig nyitva tartanak, sőt mi több: non stop huszonnégy órán keresztül üzemelnek és forgatják a pénzt éjjel-nappal. Egy non stop üzemelő áruházban és egy kertészeti felszerelést, kerti bútort és giccset forgalmazó áruházban csak bámészkodóként vettem részt a shoppingolásban. Ugyancsak bámészkodó voltam csupán egy „nursery”-ben, amelynek kínai volt a főnöke is meg az alkalmazottai is. Sógoromék itt virág- és zöldségpalántákat vásároltak, de vásárolhattak volna tűzifát is, példás hasábokra felhasogatva. Itt nem az árakat figyeltem, hanem sokkal inkább a személyzet egységesen több helyen is fehér sebtapasszal beragasztott fülcimpáira. Nem is hagyhattam ezt szó nélkül. Alighogy elhagytuk azt a vegyes, részben kertészeti boltot, részben tüzéptelepet, megkérdeztem a húgomat, hogy ő is észrevette-e a személyzet fehér tapasszal tarkított fülcimpáit. Észrevette, sőt azt is tudta, miért volt beragasztva a fülük: akupunktűrás kezelésen vettek részt, s a szúrások helyét beragasztották, hogy ne érje a szél vagy a szennyeződés. Addig vágyakozva nézegettem a Markhamban is jelenlévő legalább egy ilyen akupunktűrás gyógyítóközpont markhamiasan régies cégérét, s tervezgettem, hogy egyszer élni fogok e lehetőséggel is, de a beragasztott fülűek láttán elment tőle a kedvem. Az utolsó előtti héten, amikor tudtam, hogy már nem sokáig leszek ott, a „Mal”-ban, illetve a „Wal-mart"-ban, ahol a már ismerős, „1 hour photo” felirattal kérkedő pult mögött szorgoskodó fehérköpenyes fotószakemberektől átvehettem az egyik filmemről elkészült fotókat, míg vártam, hogy sorra kerülök, érdekes jelenetnek lehettem tanúja. Mint mondtam, az egyiket átvehettem, a másik még nem volt készen, pedig aznap tizenkettőig késznek kellett volna lennie mindkettőnek. Bőségesen adtam nekik időt az előhívásra, nem lovagoltam a fennen hirdetett lehetőségen, hogy egy órán belül elkészíthetik a fotókat, mégsem voltak vele készen. Jogos lett volna a felháborodásom, de én nem idegeskedtem, nem 49
