Czimmermann Toplák János: Szentimentális utazásom a kanadai Oltárijóba (Lendva, 2003)

Mókás félreértések öcséméknél

és tópartot szegélyező' erdősáv mögött. Többszöri ki- és bejárkálás után döbbentem rá, hogy milyen nagy különbség van az ég és a táj színe, fénye között, ha az erkélyről nézem, és ha az ablakon keresztül. Az ablaküveg barnás tónusára már első hétvégi ottlétem alkalmával felfigyeltem. Ezúttal azonban alaposabban szemügyre vettem, sőt meg is érintet­tem kissé nedves ujjhegyemmel. Ennek elszíneződése, hogy ne mondjam, árulko­dó elkoszosodása révén kiderült, hogy már régóta nem tisztították meg az erkély­re néző nagy ablakokat. Amikor már sorba szedtem minden lehetséges szórako­zási és időtöltési lehetőséget, s még mindig egyedül voltam az üres semmiben, kifogyva minden ötletből, tétlenül, nekiláttam egy improvizált ablaktisztításnak. Ezzel elég jól és felettébb hasznosan tölthetem el az öcsémék hazaérkezéséig hát­ralévő időt, gondoltam. Még nem fejeztem be egészen, mire hazaértek és leállítot­tak. Baj volt, hogy a szennyesből egy világos okkersárga színű törölközőt is fel­használtam e célra. Az is baj volt, hogy egyáltalán nekifogtam, hisz én itt vendég vagyok, tehát viselkedjem vendégként. Az „érezd magad otthon” frázist ne úgy értelmezzem, hogy ténykedhetek kedvemre, mint otthon. A harmadik ellenérv pedig: hogy AZ A FACKING ABLAK NEM AZ Ő ABLAKUK! Pucolja az az abla­kot, akié a ház! „De ti néztek ki rajta, s nem az, akié az ablak, meg a ház, meg nem tudom, hogy mi még” - válaszoltam. Erre elmesélték, milyen koszosán hagyták ott e lakást előző lakói, három férfi, alighanem buzik... Estefelé megérkezett Julie is, az öcsém neveltlánya, és így a megszokott ide­iglenes éjszakai fészkemből ki lettem ebrudalva. Az utolsó itteni éjszakámat új fekhelyen kellett eltöltenem, s míg álmatlanul hemperegtem, azon töprengtem többek között, hogy vajon sikerülnek-e a felvételek öcsém festményeiről, meg a többi, s vajon csakugyan nem futja-e öcsémék idejéből arra, hogy azt a „facking” ablakot, ahogy az öcsém nevezte, megtisztítsák. Pedig derűsebben süthetne be a nap a bérlakásukba. Vagy itt csakugyan ügy állnak a dolgok, hogy mindenki pu­colja a saját tárgyait, berendezéseit, s így nem a lakó kötelessége ablakot tisztíta­ni, hanem a háztulajé vagy annak alkalmazottaié, vagy a tisztító-takarító szervizéi 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom