Czimmermann Toplák János: Szentimentális utazásom a kanadai Oltárijóba (Lendva, 2003)
Linda ángyom tréfásan bemutatkozó rokonsága
Linda ángyom tréfásan BEMUTATKOZÓ ROKONSÁGA Ugyanaznap, amikor két különböző úton elsétáltam az Ontario-tóhoz, a Salon Siggma fodrászszalonba ellátogatott Linda ángyom soha nem látott rokonsága, az elangolosodott macedónok, Linda két nővére gyerekestül, férjestül. A nők és gyerekek, míg férjük, illetve apjuk megérkezésére vártak, eleinte úgy tettek, mintha közönséges törzsvendégek lennének: leültek, lapozgatták az alacsony asztalkára kirakott folyóiratokat, s Linda ángyommal és öcsémmel beszélgettek. Egyszer csak kezdett elvadulni a helyzet, mint egy szabályos „készátverés”-showban: a nők közül a csinosabbik elkezdte otthonosan festegetni a körmeit vérpirosra, s azokat - ujjait legyezőszerűen szétterpesztve - szárítgatni, majd feltette az egyik lábfejét a mellette lévő üres székre, s azon meg a lábujjkörmeit pingálgatta. Néztem a két családanyát, s egyre inkább megérett bennem a felismerés, hogy ezek a nők nővérek lehetnek. Linda pedig minden bizonnyal jól ismeri őket, így hozzá szólt a kérdésem: „SistersT’, kérdeztem Lindát kurtán-furcsán kezdetleges Péntek-angolságommal, mire ő örömmámorban tört ki, és sugárzó mosollyal az arcán közölte velem: „Yes, MY sisters!” Majd nemsokára ő kérdezett: „Ugye hasonlítunk egymásra^”. „Ok ketten hasonlítanak egymásra, de te, nézzem csak, Te nem hasonlítasz annyira rájuk. Ha a hajad nem festetnéd feketére... Azt hiszem, épp a hajad színe zavar az összehasonlításnál.” A magyarázatommal nagyon elégedettek voltak, s azon nyomban elkezdődött az ismerkedés, valamint az udvarias társalgás. A festékkel oly pazarlón bánó nőről kiderült, hogy üzletkötő egy nyomdafestéket gyártó vállalatnál, s érdeklődött, mi az én foglalkozásom, s hogy tudnék-e szlovéniai ügyfeleket találni a vállalatának. Elmondtam, hogy kitanult szakmám szerint - mivelhogy a grafikai formatervezés techni33
