Czimmermann Toplák János: Szentimentális utazásom a kanadai Oltárijóba (Lendva, 2003)

Az első hétvégém öcsémnél

zsíros vagy túl édes, és lehetőleg jó ropogós kétszersültet is vegyünk. Emésztési nehézségeimen akartam valamelyes diétával úrrá lenni.

A kiadós és már majdnem vacsoraidőben elfogyasztott kései ebédet itt is, mint gyakran otthon, cézár („szízár”) koktéllal vezettük be. Az aperitif felkínálása és a koktélkeverés, úgy látszik, itt is a férfiak dolga. Az öcsém ügyesen, szokott mozdulatokkal, vágott egy gerezd citromot, megnedvesítette vele a nagy poharak száját, s aztán őrölt bors és só keverékébe mártotta, mint ahogy a húgom férje, John Volpe is szokta. Az öcsém Smirnoff vodkát és a cézárnak való, „Klamato” nevű hígabb paradicsomlén kívül még tabaszkót is tett bele. A nagy pohár pedig tényleg nagy volt, megfelelt egy söröskorsó űrtartalmának, így hát az öcsémnél megivott adag is nagyobb, majdnem a duplája volt a sógoromnál ivott cézáradagnak. Az öcsém ráadásul még egy nagy zellerlevelet is beletett, s az italt így kínálta fel. A zellerlevelet iszogatás közben illik elrágcsálni. Ettől kissé más az íze, s ezenkívül - utaltak rá diszkrét célozgatások - a nagy zellerlevél egyfajta nemi vágyserkentő, illetve nemi képességnövelő lenne.

Közben elkészültek a csirkehúshamburgerek, s azokat mustárral, majonézzel, erőspaprikával és szlovéniai ájvárral ettük. Természetesen ízletes vegyes salátát is készített hozzá a sógorasszony. Megettünk fejenként két ilyen gazdagon körített „chicken”-burgert, s úgy jóllaktunk, hogy vacsoráznunk is alig kellett.

Két hétvégét is öcséméknéltöltöttem, akik később SZÍVESEBBEN ELJÁRTAK A HÚGOMÉKHOZ/ SÓGOROMÉKHOZ, HA A TÁRSASÁGOMRA VÁGYTAK.

Sorra megnézegettük a családi fotókat...

11