Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)

Göncz László: Segítették a menekülteket

próbáltak kitérni a Szovjetunió uralta „szocialista tábor” közvetlen befolyása alól - a korabeli pártállam ideológiája szempontjából „a káros magyar hatás” ne befolyásolja a lakosságot. Arra számos utalásból következtetni lehet, hogy értelmiségi körökben és más szférában Jugoszlávia-szerte nagy szimpátia mutatkozott az október 23-a utáni ma­gyarországi események iránt. A Magyarországgal szomszédos államszövetség lakosságának a tájékozottsága eltérő volt, ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a határ menti térségben az emberek jelentős része, kiváltképpen a magyar közösséghez tartozók, erőteljesen figyelték az anyaországban zajló eseményeket. Megállapítható, hogy az 1956-os magyar forrada­lomról, annak jellegéről a jugoszláviai magyarság meglehetősen tájékozott volt, ami a pártvezetésnek kevésbé volt a kedvére. A különböző testületi ülések jegyzőkönyvei erről markánsan tanúskodnak. Ezúttal is fontosnak tekintettem ismertetni a jugoszláv és a szovjet vezetők találkozását közvetlenül 1956. november 4-e előtt, ami jelentősen befo­lyásolhatta a véres megtorlást. A muravidéki visszaemlékezők elsősorban a menekültek befogadását és segítését illetően tettek értékes vallomásokat, amiről a rendszerváltás előtti időszakban alig esett szó. Több interjúalanynak több értékes „mondanivalója” is akadt. Fontos volt pl. tudo­mást szerezni arról, még ha objektíve irreális elképzelésnek bizonyult is, hogy többen készek lettek volna Magyarországra utazni, hogy akár fegyverrel is segítsék a forradal­márokat. Ahhoz nem férhet kétség, hogy a hosszan eltitkolt, pontosabban eltitkoltatott történetek is oka annak, hogy a fiatalabbak meglehetősen hiányos ismeretekkel rendel­keznek az 1956-os magyar forradalomról, és - talán emiatt is - egyesek még mindig hajlanak az egypártrendszer időszakából itt rekedt, a mindenkori hatalom által is vala­mennyire „szorgalmazott” állásponthoz, amely szerint - tévesen és megtévesztően - a „magyarországi 1956” a határon túli magyarok lakta régiókat nem érinti. Amennyiben az utódok és az érdeklődők valamennyire megismerik nagyszüleik vagy szüleik 1956- hoz fűződő emlékeit, talán nagyobb lesz az esélye az egyetemes magyarság iránti érdek­lődésüknek, és annak alapján a tényleges értékeken alapuló nemzeti tudat erősödésének. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom