Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Göncz László: Segítették a menekülteket
próbáltak kitérni a Szovjetunió uralta „szocialista tábor” közvetlen befolyása alól - a korabeli pártállam ideológiája szempontjából „a káros magyar hatás” ne befolyásolja a lakosságot. Arra számos utalásból következtetni lehet, hogy értelmiségi körökben és más szférában Jugoszlávia-szerte nagy szimpátia mutatkozott az október 23-a utáni magyarországi események iránt. A Magyarországgal szomszédos államszövetség lakosságának a tájékozottsága eltérő volt, ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a határ menti térségben az emberek jelentős része, kiváltképpen a magyar közösséghez tartozók, erőteljesen figyelték az anyaországban zajló eseményeket. Megállapítható, hogy az 1956-os magyar forradalomról, annak jellegéről a jugoszláviai magyarság meglehetősen tájékozott volt, ami a pártvezetésnek kevésbé volt a kedvére. A különböző testületi ülések jegyzőkönyvei erről markánsan tanúskodnak. Ezúttal is fontosnak tekintettem ismertetni a jugoszláv és a szovjet vezetők találkozását közvetlenül 1956. november 4-e előtt, ami jelentősen befolyásolhatta a véres megtorlást. A muravidéki visszaemlékezők elsősorban a menekültek befogadását és segítését illetően tettek értékes vallomásokat, amiről a rendszerváltás előtti időszakban alig esett szó. Több interjúalanynak több értékes „mondanivalója” is akadt. Fontos volt pl. tudomást szerezni arról, még ha objektíve irreális elképzelésnek bizonyult is, hogy többen készek lettek volna Magyarországra utazni, hogy akár fegyverrel is segítsék a forradalmárokat. Ahhoz nem férhet kétség, hogy a hosszan eltitkolt, pontosabban eltitkoltatott történetek is oka annak, hogy a fiatalabbak meglehetősen hiányos ismeretekkel rendelkeznek az 1956-os magyar forradalomról, és - talán emiatt is - egyesek még mindig hajlanak az egypártrendszer időszakából itt rekedt, a mindenkori hatalom által is valamennyire „szorgalmazott” állásponthoz, amely szerint - tévesen és megtévesztően - a „magyarországi 1956” a határon túli magyarok lakta régiókat nem érinti. Amennyiben az utódok és az érdeklődők valamennyire megismerik nagyszüleik vagy szüleik 1956- hoz fűződő emlékeit, talán nagyobb lesz az esélye az egyetemes magyarság iránti érdeklődésüknek, és annak alapján a tényleges értékeken alapuló nemzeti tudat erősödésének. 81
