Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: '56-os magyar menekültek Szlovéniában
pénzügyi és logisztikai segítségét a menekültügy rendezésében. A következő év elején, 1957 februárjában pedig elkezdte működését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának ideiglenes irodája Belgrádban Pierre Bremont vezetésével. Ettől kezdve Jugoszlávia az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közvetítésével tárgyalt a lehetséges befogadó országok képviselőivel a magyar menekültek áttelepítéséről." A Jugoszláviába került magyar menekültek ellátásában és továbbutaztatásában több nemzetközi segélyszervezet is részt vett: Amerikai Baráti Szolgálat Bizottság (The American Friends Service Committee - AFSC), Amerikai [Zsidó] Egyesített Elosztási Bizottság (The American [Jewish] Joint Distribution Committee - JDC vagy Joint), Nemzetközi Megmentési Bizottság (The International Rescue Committee - IRC), Lutheránus Világszövetség (Lutheran World Federation - LWF), Országos Katolikus Jóléti Konferencia (National Catholic Welfare Conference - NCWC), Egyházak Világtanácsa (World Council of Churches - WCC). Különösen a kivándorlás anyagi hátterének biztosításában játszott fontos szerepet az ICEM (Intergovernmental Comitee for European Migration - Európai Migráció Kormányközi Bizottsága), amely 13.000 magyar menekült kivándorlását finanszírozta.99 100 1957 áprilisától az ICEM 10 munkatársa segítette az UNHCR belgrádi irodájának munkáját, ami a magyar menekültek kivándorlásának új lendületet adott. Az ICEM-ben lévő országos delegációk közül a kanadai és a svájci képviselők saját kormányaik nevében ígéretet tettek bizonyos számú menekült befogadására, míg a svéd, norvég és ausztrál delegációk jelezték, hogy országaik már dolgoznak a magyar menekültek kivándoroltatásán.101 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint más nemzetközi szervezetek munkájának köszönhetően 1957 májusától már folyamatossá vált a magyar menekültek harmadik országba való távozása.102 1957 tavaszának végén felvetődött annak lehetősége, hogy Ausztria átvegyen 5.000 magyar menekültet Jugoszláviától. Addigra ugyanis az osztrákoknál menedéket talált magyar menekültek nagyobb hányada továbbvándorolt egy harmadik országba, és a menekültek számára berendezett táborok kapacitásának java része kihasználatlan volt. 99 Hegedűs Attila: Az 1956-os magyar forradalom és Jugoszlávia. 52-55. 100 Mürber Ibolya: Az 1956-os magyar események hatása a jugoszláv-magyar kapcsolatok alakulására és a menekültkérdés. 78. 101 Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57. godine. 113-114. 102 Ez a folyamat a jugoszláv, ill. szlovén sajtóban is jól nyomon követhető, hiszen alig múlt el olyan hét 1957 nyarán és 1957 második felében, amikor ne számoltak volna be magyar menekültek Nyugatra, ill. egy harmadik országba való távozásáról 51
