Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: '56-os magyar menekültek Szlovéniában
A jugoszláv vezetés elfogadta a kezdeményezést. Mindezek következtében Jugoszlávia 1956. december elejétől megváltoztatta a viszonyát a magyar menekültkérdéshez, és ettől fogva egészen 1957 augusztusáig befogadta a Magyarországról érkező menekülteket és menedéket biztosított számukra.33 A menekülthullám harmadik szakasza 1956 és 1957 fordulóján kezdődött, amikor is a magyar-osztrák határ őrizetét megerősítették. A szovjet egységek a Kádárhoz hű csapatokkal közösen igyekeztek minél hermetikusabban lezárni a magyar-osztrák határt. Ennek elérése érdekében a többi határról, elsősorban a magyar-jugoszláv határról, átcsoportosították az erőiket a magyar-osztrák határra. Ebből kifolyólag viszont a magyarjugoszláv határ őrizetlenné vált, illetve csak gyengén őrizték, és 1956. december végétől Jugoszlávia maradt az egyedüli olyan ország, ahol a menekültek menedéket találhattak.34 Erre a tényre utal a jugoszláv Államvédelmi Hatóság35 szlovéniai részlegének beszámolója az 1956-os magyar eseményekről. A beszámolóból kiderül, hogy 1956. november 23-án a magyar-jugoszláv határ magyar/szlovén szakaszán, Tornyiszentmiklós településnél találkoztak a két államvédelmi szolgálat tisztjei. Ez alkalomból a magyar tisztek arra kérték jugoszláv „kollégáikat”, hogy a határszakaszt erősebben védjék és ellenőrizzék, mivel a magyar határőrző egységek a magyar-osztrák határra lettek átirányítva, és emiatt a jugoszláv határszakasz gyakorlatilag őrizetlen.36 A magyar-jugoszláv határt különösen 1957 januárjában és februárjában lépték át nagyszámban a magyar menekültek, és kerestek menedéket a délszláv államban. Mivel a menekültek száma 1956. december végétől, január elejétől drasztikusan megnőtt, a jugoszláv kormány az ENSZ segítségét kérte a magyar menekültkérdés sikeres megoldásához. Itt említésre szorul az a tény, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) már 1956. november 6-án felkínálta Jugoszláviának a segítséget, de a jugoszlávok a menekültek kis létszáma miatt ezt akkor még elutasították. A következő év elején, 1957. január 8-21. között Amir Goveyda, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselője meglátogatta Jugoszláviát, és ennek során beszélt a jugoszláv vezetőkkel a magyar menekültekről, 33 Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57. godine. 101. 34 Magyarországgal szomszédos többi állam (Csehszlovákia, Románia és Szovjetunió) a menekültek számára nem jöhetett számításba, mivel azok a szovjet blokk részét képezték. 35 A jugoszláv Államvédelmi Hatóság jelentése szlovénul Uprava državne varnosti (UDV), szerb-horvátul Uprava državne bezbednosti (UDB). A köznyelv csak UDBA-nak nevezte az államvédelmi szervezetet. 36 SI AS 1931, RSNZ SRS. t. e. 1186 Madžarski dogodki leta 1956. 42 27
