Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: '56-os magyar menekültek Szlovéniában
és december hónapokban távozók túlnyomó többsége Ausztrián keresztül hagyta el az országot. A következő év januárjában még napi 500-600 fő távozott külföldre, viszont addigra már megváltozott a menekülés iránya.21 3. Magyar menekültek Jugoszláviában A Jugoszláviában menedéket találó magyar menekültek három, egymástól időben és a menekültek számaránya tekintetében is jól elhatárolható szakaszban érkeztek. Az időhatárok kialakulása szorosan összefüggött mind a forradalom és az ezt követő megtorló intézkedések hatásaival, mind a magyar-osztrák, valamint a magyar-jugoszláv határ őrzésében bekövetkezett változásokkal. A menekülthullám első szakasza a forradalom kitörésétől november 4-ig tartott, a második szovjet intervencióig. Eddig az időpontig 57 személy érkezett Jugoszláviába, elsősorban a hírhedt ÁVH tagjai, valamint kommunista pártfunkcionáriusok, akik a nép haragja elől menekültek el Magyarországról. Köztük volt többek között a szegedi ÁVH 17 tagja, akik 1956. október 30-án éjjel lépték át fegyverestül Horgosnál a határt, és kértek menedéket a jugoszlávoktól. Többen közülük családtagjaikat is magukkal vitték.22 A következő szakasz a forradalom leverésétől, ill. a második szovjet katonai intervenciótól (november 4.) az osztrák-magyar határ lezárásáig, 1957. január elejéig tartott. A magyar-osztrák határt egyébként egészen 1957 januárjáig a menekülők jelentősebb kockázat nélkül átléphették, mivel a Kádár-kormány 1956. november-december folyamán hatalmának megerősítésére és a belső konszolidációra törekedett. Ezzel kapcsolatosan azonban felvetődik a kérdés: vajon tényleg nem volt képes a kádári vezetés a határok újbóli hermetikus lezárására? Vagy netán egyfajta védőszelepként használta a gyengén őrzött országhatárt, ki akarván engedni a veszélyesnek ítélt embereket, hogy azok később ne okozhassanak nagyobb belső feszültséget?23 Erre a furcsaságra egyébként már a kortársak is felfigyeltek. Josip Broz Tito november 2-áról 3-ára virradó éjjel Brioni szigetén Hruscsowal és Malenkowal folytatott beszélgetés során megjegyezte, hogy érthetetlen számára, miért hagyták őrizetlenül a szovjetek a magyar-osztrák határt, míg a magyar-21 KSH-jelentés az 1956-os disszidálásról. 1991/4. 113. 22 Arhiv Jugoslavije. 507 IX., 75/111-1, 92. 3-6. 23 Mürber Ibolya: Ungarnflüchtinge in Österreich 1956. 338. 23
