Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
A fordító munkásságáról
Utak kereskedődnek/ Pannónia szívében/ szylávok és avarok,/ kelták, s hadat üdenő/ rómaiak keresik átkutat/ Halicanumfelé./ Dr. Bokor József4 egyetemi tanár szerint Zágorec-Csuka Judit lényegében posztmodern költészetet művel. A posztmodem szót ki is mondja (Kiáltás). Ez persze sok mindent foglal magába. Vannak kozmikus méretei, mint az expresszionistáknak, nemegyszer személyesít meg elvont fogalmakat, mint a szimbolisták - ezt sokszor a nagy kezdőbetűkkel is tudtunkra adja. Az elvont fogalmakhoz való vonzódása, a képzetek, a gondolatok eluralkodása - ismét avantgárd jelleggel -, az egész kötet szembeszökő sajátossága. Verseinek szlovén fordításkötete, V ognjenem kresu címmel, 2001-ben jelent meg magánkiadásban, Muraszombatban. A válogatást, a szerkesztést és fordítást Marjanca Mihelič végezte, a magyar irodalom jó ismerője és fordítója, aki többek között szlovénra fordította Esterházy Péter Hrabal könyvét, Ottilk Géza Iskola a határon című művét és még több más kortárs magyar író, költő (Kukorelly Endre, Márton László, Garaczi László, Német Gábor stb.) regényrészleteit, elbeszéléseit, verseit. A könyvnek a szlovéniai irodalomban is volt visszhangja. Aleš Debeljak, szlovén költő, esszéista, a Ljubljanai Egyetem tanára elismerte és fontosnak tartotta a verseskötet megjelenését. Milan Vincetič, muravidéki szlovén költő pozitív kritikát írt róla a központi szlovén napilap, a Delo mellékletében, a Književni listi-ben. Vincetič kiemelte a költőnő szerelmi líráját, mint a kötet legsikerültebb darabjait, mondván, hogy magyarul író kollégáknak még nem sikerült kitörniük az elefántcsont-tornyukból. Többek között arra is utalt, mennyire szükség volna a Szlovéniában élő magyar írók kétnyelvű antológiájára. Kréher Péter recenzens a következőképpen értékelte a kötetet: „Zágorec-Csuka Judit poétikája a vég ködeiéből indul el ad elképdelt, feltételedéit vagy megélt keddetek felé. Költői övezetében olyan helyzetek sora jelenik meg, amelyben ad ember elveszhette önmagát, de mégis él. Ad önelveszytés eleve kezdeményed eMaßa plasztikai elemekben való leszűkülést, megfosd/ást egy érdemleges tűdtől. Evvel szemben a megmaradt »kevés« növekszik, felfoghatóvá válik, képed egy megcsorbított individualista univerzumot. ” Varga József véleménye szerint a V ognjenem kresu (Szikrázd tűdben) című szlovén fordításkötet az eddigi egyetlen olyan szlovénra fordított könyv, amely muravidéki magyar alkotó műve; igaz, hogy a szerző magánkiadásában jelent meg. Varga József5 a Népújság hasábjain a következő megállapítást teszi: „A sdlovéniai magyar irodalomban - amely ad idén ünnepli 40 éves fennállását - Zágorec Csuka Judit szfovén nyelvű verseskötete mérföldkő értékű. Igaz^ antológiákban, folyóiratokban, újságokban és egyéb sdjpirodalmi jellegű tájékoztatókban jelentek meg művek sdlovén nyelvű fordításban a Murán inneni magyar alkotóktól, de ő ad első, akinek önálló kötete látott napvilágot sdlovén nyelven. És ed nem kis dolog!” 2002-ben jelent meg Gábor Zoltán festőművésdportréja című monográfiája Lendván, az MNMI kiadásában. A szerző Gábor Zoltán festőművészt sajátos, de egyben legközvetlenebb módon, interjú formájában és számos életrajzi adattal mutatta be: mint alkotót - festőt, írót, művészeti írót -, mint humánus felfogású embert, mint közép-európai értelmiségit, aki akkor már betöltötte 80. életévét. Szombathy Bálint6, a kötet recenzense, így nyilatkozott a műről: „Zágorec-Csuka Judit Gábor Zoltán festőről készfiit portrékötete több mint távolságtartó szakmunka, hisden a sorokból sugárzik a szyerzyőnek a művésd iránti személyes kötődése 197
