Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Az antológia szerzőiről
1967-ben, majd Ajkán vájárnak tanult. 1974-ben Tatabányán bányaipari aknásztechnikusi oklevelet szerzett. Ezt követően megkezdte tanulmányait a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának szlavisztika szakán, illetve az egyetem Szociológia, Politológia és Újságíró Karán. Az egyetemi diploma megszerzése után (1978) a Vas Népe megyei napilapnál magyar újságíróként dolgozott. 1980-1992 között a Magyar Rádió magyar és szlovén nyelvű műsorainak szerkesztő-riportere. 1992-2000-ig ismét a Vas Népe munkatársa: olvasószerkesztő, illetve számítástechnikai vezető. 2000-től a Szentgotthárdi Szlovén Rádió alapító ügyvezető-főszerkesztője. Első írásaival 1970-ben jelentkezett a magyarországi délszlávok hetilapjában, a Narodne novinében. Irodalmi szlovén nyelven és nyelvjárásban is ír. 1982-ben a celjei Mohorjeva Druzbánál jelent meg „Az eltaposott cseresznyevirágok” c. elbeszélése. 1984- ben, Székely András Bertalannal közösen, magyar-szlovén nyelvű interjúkötetet adott közre Pável Ágoston polihisztori tevékenységéről, „Két nép hű fia” címmel. 1991-ben részt vett a Porabje c. magyarországi szlovén kéthetente megjelenő lap indításában, sok éven át annak külső munkatársa. 1993-ban jelent meg a „Magyar-szlovén frazeológiai szótár” c. munkája. Szlovén nyelvkönyve 1997-ben látott napvilágot. A „Fückaj, füékaj, fantiček moj I—II” c. kétkötetes, kottával ellátott Vas megyei szlovén népdalgyűjteményt fiával, Mukics Dusánnal közösen készítette el. 2002-ben Kozár Mária társszerzővel három szlovén népismereti tankönyvet adott közre. 2005-ben jelent meg a magyar-szlovén és szlovén-magyar szótára. A Garabonciás c. regényét, szlovén irodalmi nyelven és vasi szlovén nyelvjárásban, 2005-ben adta ki a szlovéniai Franc-Franc könyvkiadó. OLAJ, Jože Igor 1939-ben született Mariborban, költő, író, műfordító. A közgazdasági középiskola befejezése után a Maribori Tanítóképző Főiskolára iratkozott be, ahol 1959- ben szerzett oklevelet. Ezt követően a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Kara szlovén szakán tanult szlavisztikát. Visszatérve a Muravidékre, Cserföldön (Crenšovci) tanított, majd a pohorjei Kebeljbe került, ahol szintén pedagógusként dolgozott. Utóbb a Tovariš, a Delo, a Dnevnik, a Pomurski Vestnik újságírója lett. A 70-es és a 80-as években szabadfoglalkozású művészként tevékenykedett. Műfordítással is foglalkozott, lefordította Szabó Magda Jákob lajtorjája és Az őz (Jakobova lestev, 1984; Srna, 1967), Fejes Endre Rozsdatemető (Pokopališče rje, 1964), Moldova György Sötét angyal (Temni angel, 1966), Janikovszky Éva Din és Dan (Din in Dán, 1969), Kardos György Palesztinái trilógia (Palestinska trilogija, 1985) című művét. Jelenleg Battyánfalván (Rakičan) él, az idősek otthonában. PAUŠIČ, Olga 1953-ban született Lendván (Lendava). Jelenleg szlovéntanár a lendvai I. számú Kétnyelvű Általános Iskolában (KAI). 1995-ben jelent meg magánkiadásban, Stefan Huzjan társszerzővel az Obrazi című kisprózája. 1997-en szintén magánkiadásban tette közzé az Imejmo jih radi című elbeszéléskötetét. 1999-ben a maribori Obzorje kiadónál jelent meg a Junaki című ifjúsági elbeszélése. 2002-ben jelentek meg magánkiadásban színdarabjai az ifjúság számára, Veselo na oder címmel. Olga Paušič színdarabokat is rendez a fiataloknak, és a KAI színjátszó csoportjának a vezetője. 193
