Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Just, Franci: A kortárs szlovén irodalom a Muravidéken és a Rábavidéken
A 60-as években a Fórum, a magyar és a szlovén kiadók közötti együttműködés eredményeként jelentek meg Zupančič Beno (Sedmina/Szellemidézés, regény, 19621, 19682), Seliškar Tone (Bratovščina sinjega galeba/A kék Sirály, 1959, 1967; Vesele in žalostne o mulah/Szomorú és vidám történetek az öszvérekről, 1965), Župančič Oton (Ciciban/Cicibán), Levstik Fran (Martin Krpan, 19631, 19702), Zupančič Beno (Deček Jarbol/Arbocfiú) és Peroci Ela (Hišica iz kock/A kockaházikó), Pável Ágoston (Avgust Pavel) Szép Vida c. ballada- és románc fordításkötetét és Cankar rövid elbeszéléseit, Cvetko Elvira fordításában (Egy csésze fekete, 1963). A 60-as évek közepén a szlovén költőket az akkori jugoszláv köztársaságok más költőivel együtt két antológiában mutatták be: Napjaink énekel (1965) és Napjaink énekeli (1967). Ezeket az antológiákat követte még a szlovén elbeszélések rövid antológiája, amelyet Téli éj (1971) címmel adtak ki, a kortárs szlovén költők műveinek válogatását pedig 1971-ben adták ki Versecen, Mai szlovén költők címmel, ez az antológia politikai tematikájú szövegeket is tartalmazott. Két évvel később jelent meg Budapesten A szlovén irodalom kistükre című antológia, amelyhez Janež Stanko válogatott irodalmi anyagot, és ő írta hozzá az előszót. Ekkor jelent meg a Csillagok és szivek című antológia is. A 70-es évek végén került a magyar olvasók kezébe a Slap/ Zuhatag (1979) kétnyelvű antológia, amely bemutatta az úgynevezett „szlovén modernisták” (slovenska modema) irodalmi csoportjának az alkotóit. A 60-as és 70-es években a szlovén irodalmi művek magyar nyelvű kiadásába bekapcsolódott a budapesti Európa Kiadó is. Önállóan vagy együttműködve a muraszombati „Pomurska založba” kiadóval számos művet adtak ki, köztük pl. Potrč Ivan (Zločin/ Gaztett, 1960), Voranc Prežihov (Jamnica/Füldindulás, 1961), Kranjec Miško (Os življenja/Az élet tengelye, 1969 — önálló kiadás, Pomurska založba; Na valovih Mure/A Mura hullámain, 1978), Mihelič Mira (April/Áprüis, 1970), Rebula Alojz (Deček od Misisipija/A Mississipi gyermeke, 1970), Prešeren France (Sonetni veneš/ Szonettkoszorú - kétnyelvű kiadás, 1971; Versei, 1975), Bor Matej (Sel je popotnik skozi atomski vek/Átkelt a vándor az atomkoron - kétnyelvű kiadás, 1972; Kri v plamenih/Lángoló vér - kétnyelvű kiadás, 1974), Mihelič Mira (Mavrica nad mestom/ Szivárvány a város felett, 1974), Kosmač Ciril (Balada o trobenti in oblaku/Ballada a trombitáról meg a felhőről, 1975; Tantraduj/Ammega, 1975), Kovič Kajetan (Tekma/ Verseny, 1975), Bratko Ivan (Dekletov dnevnik/Egy lány naplója, 1975), Cankar Ivan (Hlapec Jernej in njegova pravica/Jemej szolgalegény igazsága - kétnyelvű kiadás, 1976; Hiša Marije Pomoénice/Mária szeretetháza, 1979), Zlobec Ciril (Moj brat svetnik/ Testvérem, a szent, 1977), Rožnik Pavle (Lepa Mankica in druge prekmurske pravljice/ A szép Mankica és egyéb murántúli mesék - kétnyelvű kiadás, 1978), Župančič Oton (Ti skrivnostni moj cvet/Te titok-virág - kétnyelvá kiadás, 1978) és Bevk France (Kaplan Martin Cedermac/A föld sója, 1979) műveit. A szlovén irodalmi művek magyar fordítói ebben az időben Pável Ágoston mellett még Szúnyogh Sándor, Varga József, Tóth Ferenc, Csuka Zoltán, Lator László, Tandoh Dezső, Jaksity G., Szilágyi K., Pór J., Weöres Sándor, valamint Gállos Orsolya és Hradil Jože voltak. A szlovén irodalmi művek magyar nyelvű fordításai, amelyek a 80-as években jelentek meg, fokozott érdeklődésre utalnak a magyar kiadók részéről. Tudniillik Cankar, 14
