Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)

Dráma - Ružič, Ernest: Érd (regényrészlet)

két hét leforgása alatt sokat utaztunk. Szeréna tönkretett néhány magnószalagot, így mondtam ezt neki, a szalagra vette a tájak jellegzetességeit és neveit, ahol utazgattunk, gyalogoltunk és tartózkodtunk. Nem tudom, hogyan szerzett tudomást a montenegrói Lovcenről és Sveti Stefanról. Mivel felváltva vezettünk, a Lovcen-hegységben ő vezetett, és néhányszor meg is ijesztett úgy, hogy legszívesebben kiugrottam volna a kocsiból. Az úton visszafelé nagyon figyeltem, habár néhányszor ügyesen eljátszotta a vészhelyzetet, és megfenyegetett, hogy az első kitérőnél kiszáll a kocsiból. Szerénának valamikor Ohridról beszéltem, arról a városról, amely Macedónia déli részén van. Amikor átléptük a határt, már nem emlékezett a város nevére, azt mondta, hogy oda szeretne utazni, ahol valamilyen gyöngyöket árulnak. A felvilágosításomat kö­vetően, hogy ezek a gyöngyök nem akármilyenek, hanem ohridi gyöngyök, már elhatá­rozta, hogy elutazunk Ohridba is. Úgy tűnt, hogy sehol nem akart annyi felvételt készíte­ni, mint azon a környéken. Legjobban a szűk, kis, kövezett utcák vonzották és a régi épí­tészeti érdekességek, a házak erkélyei és azok az ohridi boltok, ahol gyöngyöket árultak. A társadalom irányításából fakadó mindennapi gondok elcsendesültek. Tudtam, hogy szélcsend van, nem éppen a vihar előtti szélcsendre gondolok, hanem valami ismeretlen vagy nagyon is ismert dolog előtti szélcsendre. Várom a szlovén Tudományos és Műsza­ki Minisztérium válaszát, és közben a külföldi lapokban olvasom a génsebészettel kap­csolatos cikkeket. Dominik tudta, mi iránt érdeklődöm, ezért küldött Szlovéniából cikkeket, amit ott írtak ebben a témában. Végül is faxon küldött nekem egy érdekes szöveget Ember ember­nek klón címmel, amelyben az ember klónozásának a visszásságairól és a génsebészetről szólt: Az ideológiai szempont szerint, amelyen ez az erkölcsi tétel alapszik is érthető, hiszen az Isten­nek - akár így, akár másképpen nevesük - a cselekedete, akkor, amikor teremtette az embert, a teremtés kicsúszott a kezéből. Ismeretlen menekülési kísérletében később többször próbálta ezt áthelyez­ni a megváltókra, de sikertelenül. A szerző meg van győződve arról, hogy nem lehetséges, hogy az ember ellenőrizni tudja a saját típusának vagy a termelésnek a reprodukáóját, mert eddig sem tudta megakadályozni az ilyen, vagy amolyan találmányok mellékhatásait, a konyha­késtől kezdve a számítógépig. Mint ahogy a vallásos metodista, Seed mondja, aki először hirdette meg az ember klónozását: Az Isten azt akarta, hogy az ember vele eggyé váljék. A klónozás az első ilyen lépés, amely ebbe az irányba visz A miniszter válaszára való várakozás közben mindig felzaklat, amikor elolvasok vala­mit a génkutatásokról. Most azonnal előírnám Árpád doktornak, hogy mindent pusztít­son el, amihez hozzá tud jutni, ami a mi búzafajtáinkkal kapcsolatos. A számítógépes rendszerekből töröljön ki minden adatot, amelyek a búza keletkezésének folyamatáról szólnak, minden tavalyi betakarítási adatot, egyszóval minden elérhető adatot töröljön. Meg vagyok győződve arról, hogy Kálmán, a genetikus az adatok többségét a saját számítógépében tárolja, de ez mind kevés a kutatások folytatásához és a növekedés ta­nulmányozásához. Tudom, hogy többféle búzafajtája van, és mindezt elvetheti termé­szetes vagy mesterséges környezetben is, és megfigyelheti mindazt, ami történni fog a növényekkel. Ha nem szerezte be saját céljaira az adatokat és a búzát, akkor nem annyira jó genetikus, mint ahogy gondoltam. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom