Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Just, Franci: A kortárs szlovén irodalom a Muravidéken és a Rábavidéken
JUST, Franci A KORTÁRS SZLOVÉN IRODALOM A MURAVIDÉKEN ÉS A RÁBAVIDÉKEN Göncz László Madžari - kratka zgodovina Madžarov (A magyarok - a magyarok rövid története) című, 2004-ben megjelent könyvében szlovén nyelven ad teljes áttekintést a magyar történelemről. A könyv előszavában a szerző arra utal, hogy a szlovének és a magyarok hiányosan ismerik egymást: „A magyarok már közel ezer éve élnek a szlovén nemzet közvetlen szomszédságában. Annak ellenére a történelmük a szlovének tudatában elég hiányosan van jelen. Ugyanúgy a magyarok is hiányosan ismerik a szlovén nemzetet, történelmüket és jellegzetességeiket.” Göncz megállapítása mellett felvetődik a kérdés, hogy mindez érvényes-e a két nemzet szellemtörténeti megismerésére is, vagyis arra a megismerésre, amelyet a művészet és a kultúra közvetít. Konkrétabban: mennyire és milyen mélységig ismerik egymás irodalmát (költészet, próza, dráma), amely hordozója és teremtője a szellemiségének? A szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok gyors áttekintése, például a különböző irodalmi alkotók lefordított művei vagy drámai műveik bemutatása alapján - e bevezető tanulmánynak, jellegéből adódóan, nincs szándékában pontosabb bibliográfiai leírást adni -, az első látszatra kedvezőbb benyomást kelt. 1. A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a könyvkiadásban Az első szlovén nyelvű fordításokat a magyar szerzőktől a muravidéki szlovén írók készítették. A 19. század közepén Kardos János (Kardos János), az akkori oktatás igényeinek megfelelően, számos magyar írót, költő műveit fordította le (Petőfi, Eötvös, Arany, Tompa, Vörösmarty, Vajda, Gyulai, Kisfaludy), és feldolgozta a magyar népdalokat. A legfontosabb szlovén nyelvű fordításának Arany János két elbeszélő költeménye: a Toldi és Toldi estéje tekinthető, amelyek halála után jelentek meg. Agustié Imre, az első muravidéki szlovén nyelvű újság: a Prijatel (1875-1879) szerkesztője és kiadója, a folyóiratában publikált ugyan átdogozott magyar népköltészeti alkotásokat; de további összevetéseket igényel, hogy nevelő jellegű, rövid elbeszélései egyáltalán milyen mértékben fedik magyar szerzők műveinek fordításait vagy átdolgozásait. A 20. század 20-as és 30-as éveiben Flisar Janoš (Fiiszár János) fordított a legtöbbet muravidéki szlovén nyelvre, különösen Mikszáthtól. A 19. század második felében kezdték lefordítani szlovén irodalmi nyelvre a magyar írók, irodalmárok műveit. Ezek az átültetések a németből, mint közvetítő nyelvből történt fordítások voltak, a szlovén fordítók a legnagyobb érdeklődést Jókai prózájának és Petőfi költészetének szentelték. Például Gorenje Lavoslav készítette el Jókai Adamante című novellájának a fordítását, amely 1871-ben jelent meg, majd Pesjak Luiz a Kres folyóirat-11
