Marx Mária: Hetés. Egy nehézsorsú néprajzi tájegység népművészeti kincsei (Zalaegerszeg, 2019)

Évekkel ezelőtt a Védőegyesület helybeli fiókja vette kezébe ezeknek az istenadta tehetségeknek az érvényesítését. Üres vásznakat meg színes pamutot adott ki a falvakba, és olyan szépen kihímzett díszkötényt, ridíkült meg kendőt kapott vissza, amely eredetiségénél és magyar styljénél fogna kedvence lehetett volna bármely kényes gusz­tuséi hölgynek. De a Védőegyeséilet olyan szerény körben proklamálta ezeket a kézimunkákat, hogy falusi művészeink híréért produktumaik értékesíté­séért szorgoskodó akcióját még mi magunk is csak nagysokára vettük észre. Ez az oka, hogy máig se tudjuk, mivel bírunk!" hz ezt követő történelmi viharok, a terület ket­­tészabdalása Trianon által, a szocialista mezőgazda­ság, a hagyományos paraszti közösségek szétverése, a határmenti fekvés, a kisfalvak elsorvasztásának politikája mind abba az irányba hatott, hogy ez a kultúra elfelejtődjön, a térség elhaljon nem csak gazdaságilag, társadalmi szempontból, de ezzel együtt kulturálisan is. De mindig voltak, és lesznek olyan emberek, akik­nek köszönhetően az értékek megmaradnak, újjá­születnek. Ilyen ember volt Készéi Irmuska, aki a hetési köté­nyek kerek rózsáit a 60-as években már himeztette szakkörében, és terjesztette a hímző mozgalomban, Kerecsényi Edit, akinek köszönhető a hetési viselet tudományos felkutatása, tanulmányokban való köz­zététele, Török Andrásné, Koszorús Anikó, Horvát 8 Margit, Pulai Lászlóné, Dómján Zsuzsanna, Tüske Marika, Jandl Olga hímzők saját alkotói és közösségi munkája, Hácskó Zsuzsa szövő helyi szőtteskultúrát feldolgozó, oktató tevékenysége. Ezt segítette a kezdet kezdetén a megyei közmű­velődési hálózat a maga intézményrendszerével, szakkörökkel és tanfolyamokkal, a helyi háziipari szövetkezet, majd ezek megszűnte után a megyei népművészeti egyesület, akik részben szervezik, támogatják a szakköröket határon belül és túl egy­aránt, végzik a képzéseket, továbbképzéseket, és évek hosszú sora óta munkálkodnak azon, hogy ezt a nagyon gazdag hagyományt miként lehet átírni, átformálni, használhatóvá varázsolni a dizájn se­gítségével mai korunkban, akár a viselet - öltözet­kultúra, akár a környezetkultúra területén. E nemes feladat évek óta folyik a Designé stúdió keretein belül, most konkrétan a hetési anyag felújítását tűz­ték ki célul. Az ehhez történő anyaggyűjtés részesei lehetünk, s várjuk a fejleményeket, a tovább gon­dolt, alkotott mai tárgyakra átörökített termékek sorát! Beszprémy Katalin Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely Tárházuezetője Dómján Zsuzsanna Népi iparművész hetési viseletfeldolgozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom