Marx Mária: Hetés. Egy nehézsorsú néprajzi tájegység népművészeti kincsei (Zalaegerszeg, 2019)
Beköszöntő Hetés - egy nehézsorsú néprajzi tájegység népművészeti kincsei című kiállítás elé A Zalai Megyei Népművészeti Egyesület a kiállítás megrendezésével kettős célt szeretne elérni. • Az egyik: a máig megőrzött gazdag hetési textilkultúra értékeinek megmutatásával felhívni a figyelmet a hetési települések mai helyzetére, életben maradási törekvéseire. A történeti Hetés területe a Kebele és Lendva patak között elterülő 11 falu és vidéke volt, tágabb környezetét a Lendva patakról, ill. Alsólendváról, a táj vásáros központjáról Lendva-vidéknek is nevezik. A trianoni döntés kettészelte a régi államhatárt, a hetési falvak a határon túlra szakadtak, itthon pedig határsávba kerültek. A Jugoszláviába került falvak népe haza nélkül, a Magyarországon maradt települések pedig közigazgatási, gazdasági, vallási központ nélkül maradtak. Szétszakadtak a rokoni és baráti kapcsolatok is, és megindult a települések máig tartó népességfogyása. A kialakult drámai helyzet szomorú jelképe a II. világháború után a „két Hetést" szétválasztó szöges drótkerítés, melyet egyéni és közösségi sorstragédiák követtek. Az elmúlt két évtizedben kezdtek élénkülni a kapcsolatok a hetési települések között. Ma a magyarországi oldal hetési települései: Bödeháza, Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa. A szlovéniai hetési falvak: Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Zsitkóc, Híd vég, Bánuta. A tíz település vezetői, a térség civil szervezetei, a terület lokálpatrióta aktivistái próbálják közös projektekben összekapcsolni a szlovén és magyar kisfalvakat. A Mesés Hetés Zöldút projektnek köszönhetően a tájegység 2016-ban kiérdemelte az Európa Tanács Táj Diját. 3
