Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

Ismertebb magyar kötődésű műemlékek a Muravidék szlovénok lakta településein

91 A Muravidék egyik legkorábbi szakrális épülete kváderkövekből ra­kott alapon téglából épült valamikor a 13. század közepén, feltehetően a tatárjárás után. Mások az építés időpontját már az említett század elejére teszik. Az 1698. évi vizitációs jegyzőkönyv szerint a sajátos kör alakú épületet a templomosok építették. A román kor építészet stílusjegyei szerint épített templomocska kelet felé néző szentélye patkóíves alakú, a külső falait sávokkal osztották keskeny részekre. A falrészeket alul tagolt lába­zat, felül farkasfog díszítésű párkány veszi körül. Tetőzete fazsindelyből készült, ami valószínűleg a korabeli hasonló jellegű nyugat-dunántúli épületekre jellemző volt. A déli oldalon található kapun át a kerek alaprajzú és kupola boltozattal lefedett hajóba lehet belépni. A templomfalba déli irányból három félköríves résablakot építettek, amelyek közül a középső feltehetően a másik kettő előtt készült. A kör alakú falba tíz sekély ülőfülke mélyed, amelyek fent úgyszintén kör­ívben végződnek. Az ún. félkupolával boltozott szentélyt lépcsős alakú diadalívvel választották el a hajótól. A keleti falon, a falazott oltár mögött egy, a többihez hasonló ablak nyílik. A templom belső falait eredetileg valószínűleg csupán vékony vakolatré­teggel borították, valamint kimeszelték. Kifestésükre - gótikus stílusban - később, a szakemberek véleménye szerint két szakaszban kerülhetett sor. HogyAquila János, a térség híres freskófestője sze­mélyesen részt vett-e a munkálatokban, arról nem áll rendelkezésre egyértelmű bizonyíték. Van, aki azt állítja, hogy a tótlaki templom festője messzemenően túllépte Aquila képességeit. Mások a 14. század közepén (egyesek ennek időpontját néhány évtizeddel korábbra teszik) az északi falszakaszra a Háromkirályok jövetele és hódolata jelenetet megfestő sze­mélyt Aquila János egyik tanítványá­nak tekintik, akit - mivel nevét nem ismerték - később bizonyos körökben Nagytótlaki Mesternek neveztek el. Bizonyos művészettörténészek ugyanazon személynek tulajdonítják a fülkékben található szentek alakjának a megfestését is (pl. Szent Ilona, Szent István, Szent Bertalan). Ez a falszakasz a múltban nagyon megrongálódott és a festmények is tönkrementek. Abecslésekszerintvalamikor 1400 körül a templombelsőt újrafestették. A kup'olaboltozattetejére mandula alakú dicsfényben Jézus Krisztus és a Szent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom