Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
'5 működött a vidéki iskolatípust felidéző iskolaépület, amely a helybéli temető szomszédságában áll és 1906-ban adták át. Jelenleg itt tárolják a Muravidékre vonatkozó 20. századbeli levéltári anyag bizonyos részét. A II. világháború időszakában Völgyifalu határában a MANAT, illetve a MAORT vállalat kőolajat és földgázt talált, a későbbiek során pedig a lendvai Nafta Vállalat számos fúrást végzett a falu határában.Telephelyekjöttek létre, amiknek maradványai a környéken ma is fellelhetők. Természeti értékként és érdekességként egyaránt említhető, hogy az egykori falusi legelőn, közvetlenül az új autópálya mellett még manapság is állnak az immár több száz éves tölgyfák, amelyek a tágabb vidékre is jellemzőek voltak egykor, mára azonban csupán a völgyifalui tölgyes maradt meg. Pince felé haladva, a főút bal oldalán található egy 1932-ben alapítványi pénzekből épített kisebb szakrális építmény. A Petesházi Vadászegylet vadászháza úgyszintén a falu határában található. A falusi temetőben emléket állítottak a II. világháborúban Völgyifaluban elesetteknek, a faluotthon homlokzatán pedig a két világháború helybeli áldozatainak. Zsitkóc (Žitkovci) A Bakonaki-patak mentén, attól keletre fekvő kisebb település a dobronaki önkormányzati egység területén, a magyar-szlovén államhatár mentén. A falu lakosságánakjelentős része magyar nemzetiségű. 2002-ben Zsitkócban 142 személyt tartottak számon. A zömében római katolikus vallású lakosság a dobronaki plébániához tartozik. Az első írásos feljegyzés a faluról 1322-ből származik. Akkor Két Sypkowch néven említették, majd 1428-ban, egy másik iratban a Sykolch névváltozat szerepel. A 18. század végétől általában a név mai formáját használták. A falu lakossága ma már csak kisebb mértékben foglalkozik mezőgazdasággal, egykor azonban Zsitkócban is ez volt a legfontosabb tevékenység. A település határában hagyománya van a szervezett mezőgazdasági és állattenyésztési munkának, hiszen jelentős telephely működött itt már az Esterházy-uradalom idején is. Később a Mezőgazdasági Szövetkezet egyik fontosabb egységének számított, ahol rendszeresen nagyobb állatállományt tartottak, ma már azonban az ilyen jellegű szerepköre megszűnt. A falu lakóinak szőlőterületei a településtől
