Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
73 tevékenységgel foglalkozik. Szentlászlón az elmúlt száz esztendőben fontos hagyománynak számított az állattenyésztés, egyebek mellett a faluban egykor sajtüzem is működött. A tágabb földrajzi környezetben ismert a szentlászlói néptánccsoport, amely - a helybeli zenészek közreműködésével - muravidéki, szlovén és magyar elemeket egyaránt felkaroló hagyományokat ápol. A tűzoltóegylet is régóta tevékenykedik, valamint itt van bejegyezve a környező falvakból verbuválódott labdarúgóegylet. Szentlászlón vegyesbolt, vendéglátó-ipari létesítmény és fafeldolgozó üzem működik. A felújított szerdahelyi kápolna Szerdahely (Središče) A magyar-szlovén határ mentén, sajátos természeti környezetben található a túlnyomórészt magyarok lakta falucska. A település a Moravske Toplice-i önkormányzati egységhez tartozik. Lakosainak száma 2002-ben 66 fő volt, akik közül még több család ma is mezőgazdasággal foglalkozik. A 19. és a 20. század fordulóján azonban a faluban több kiváló fazekasmester is tevékenykedett, akik termékeiket rendszeresen a szélesebb földrajzi térségben (még Somogy megyében is) értékesítették. Sajnos ma már Szerdahelyen aktívan senki nem űzi az említett mesterséget, még műkedvelő jelleggel is csak elvétve. Zeredahel néven már 1365-ben, majd Zerdahel formában 1499-ben említés történt a faluról. A települést ma két aszfaltos úton lehet megközelíteni, Pártosfalva és Ivanjševci (Jánosfa) irányából. Rendezett földút azonban egykor Domonkosfára és Kerczára is vezetett. A faluban evangélikus, katolikus és református vallásúak egyaránt élnek. A