Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
Bevezető
4 horvát és német nyelvterület találkozási zónájának valamint a magyar kultúra nyugati végvárának amelyben manapság már nem a másik kirekesztése dominál, hanem a kedvező kölcsönhatások felismerése és a másság megbecsülése. E vidék tehát egyszerre értéket, kultúrát és nyelvet őrző bástyák sora, valamint embereket, nemzeteket összekötő, kiegészítő hidak sokasága. A Muravidék magyar nyelvterülete - földrajzi kicsinysége ellenére - több néprajzi tájegységet érint, amelyek azonban a tárgyi néprajz és a folklór szempontjából sok azonosságot és rokoni vonást tartalmaznak. A legészakabbra fekvő települések Hodos, Kapornak és Bükalja (ma Domonkosfa része) a történelmi Őrséghez tartoznak A Domonkosfától Pártosfa Ivóig terjedő szűk településsáv az Őrség peremvidékét képezi. A református Szentlászló és Dobronak környéke a történelmi Göcsej legnyugatibb nyúlványához sorolható. Dobronaktól délre - egészen Hídvégig, Göntérháza, Radamos és a többi település felkarolásával-terjed a Hetés néprajzi tájegység nyugati része. A Hetéssel néprajzi szempontból szinte azonos a Lendva-vidék, amelyet azonban a kisrégiók sorában külön szokás megjelölni. Az említett vidék Alsólendva (mai hivatalos neve: Lendva) városka mellett mintegy tucatnyi, még mindig többségében magyarok lakta településre terjed ki. A Muravidék lakosságának döntő többsége, mintegy háromnegyede római katolikus vallású. Több évtizedes törekvés után 2006-ban Muraszombat püspökséget kapott, amelyhez néhány, a Mura folyó jobb partján található stájer plébánia is tartozik. /I tájegységben az evangélikusok száma is említésre méltó, hiszen Szlovéniában errefelé élnek a legmagasabb arányban. Szentlászló település, valamint néhány kisebb környékbeli falucska lakosságának szórványa képezi a szlovéniai, túlnyomórészt magyar ajkú református gyülekezetei E kötetben - a teljesség igénye nélkül - röviden ismertetjük a nemzetiségileg vegyesen lakott terület manapság is jelentős mértékben magyarok lakta településeit. Lendva (amelyet a korabeli Felsőlendvától való megkülönböztetés miatt Alsólendva néven is használunk) és Dobronak esetében - a gazdag történelmi múlt miatt - a településismertető valamennyivel gazdagabb. Főképpen turisztikai szempontból teszünk közzé néhány meghatározó történelmi adatot, valamint a településekrejellemző látnivalókat, kulturális sajátosságokat. Úgyszintén bemutatjuk - a tágabb
