Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
46 hézsége abban volt, hogy Alsólendva közvetlenül a határra szorult városka lett, távol a gazdasági és társadalmi vérkeringéstől. A két világháború közötti időszakban így nagyon kevés beruházásra került sor a városban, a gazdaság és a kereskedelem szempontjából addig létfontosságú vasúti összeköttetést Magyarország irányába megszakították. Az iparosok és a zömében zsidó származású kereskedők voltak azok, aki valamennyire „átmentették" az egykor pezsgő közösségi életet, azonban a századforduló időszakában tapasztalt fejlődési ütemről aligha beszélhetünk. A polgárosodás időszakát is hűen tükrözi a iendvai Galéria-Múzeum Intézet által 2008-ban a város főutcáján létrehozott kiállítás Yshodna strm 15 in 10 dili ALAPÍTVA 1904. ÉVBEN. HUNGÁRIA HAZAI ERNYÖGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALSÓLENDVA HORTHY MIKLÓS-l). 110 Hefyá euán mindennemű nap-, estí-és nerll„'VÍ"1 ű ^őefiuszerUbbiöt a legtiiioraaDD ű, úgyszintén Kötött - áruhül uamuj, uuapju és seluemionalahhól Ma kedden, 1911. évi április «0 i i*én a 1 ire kerül: A II. világháború alatti időszak, amikor a vidék ismét négy esztendőre Magyarországhoz került, a város fejlődése tekintetében úgyszintén nem volt kedvező. A háborús évek, különösképpen a különböző nagypolitikai hatások fokozták az ellentéteket a tájegység két legnagyobb lélekszámú közössége, a szlovénok és a magyarok között. A magyar katonai és közigazgatási szervek a II. világháború alatt több ízben önkényesen visszaéltek hatalmukkal, amit közvetlenül a háború után az új jugoszláv vezetés - hasonló jelleggel - azonnal megtorolt. A háború után, ismét jugoszláv környezetben más mederbe terelődött a város és a szélesebb régió sorsa. A 20. század második felében bekövetkezett, részben a kőolajbányászatra épülő, részben Szlovénia más vidékeiről „importált" létesítményekre alapozott gazdasági fellendülés mégis lehetővé tette, hogy az emberek életminősége javuljon. Gazdasági tekintetben a hetvenes évek időszaka a város életében sikeresnek tekinthető, amikor számos gyár és ipari létesítmény, valamint kulturális intézmény jött létre. Szlovénia önállósulása, majd a térség fokozatos integrálódása az Európai Unióhoz ismételten gyökeresen
