Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
43 aránya nagyon magasnak számított a 14. század végén. A várost a 15. század elejétől kezdték rendszeresen Alsólendvának nevezni. A Bánffy családnak az Anjou királyok alatt kezdődő felemelkedése a 15. században tovább folytatódott. Akkoriban a család két legnevezetesebb tagja közül Pál esküdt ellensége volt a Hunyadiaknak, Miklóst viszont Mátyás király lelkes hívei között tartják számon. Az utóbbi elkísérte Mátyást a moldvai hadjáratra és ott megmentette a király életét, amiért a jutalmazás nem maradt el. Érdemeiért az uralkodó a Bánffy családot az örökös grófok sorába emelte. Akkoriban maga Mátyás király is megfordult a Bánffyak alsólendvai udvarában, amihez több monda fűződik. A Bánffy család korabeli jelentőségét tükrözi, hogy az 1550 körüli 21 legvagyonosabb magyarországi család közül négy már az Árpád-kor óta nagybirtokos volt, köztük az említett alsólendvai főúri család is. Uradalmuk nagy területet ölelt fel, 1542-ben a mintegy 70-80 kilométer átmérőjű körben 47 községre terjedt ki. A számos országos tisztség keretében a legmagasabb méltóságot Bánffy János érte el, akit 1530-ban Szapolyai János nádorrá léptetett elő. Mivel Bánffy János szerencsésen visszakerült a mohácsi csatából, fogadalomból Keresztelő Szent János tiszteletére Lendván egyházat és zárdát építtetett. Ő volt az első, aki a Bánffyak közül áttért az új vallásra, majd unokája, az 1547-ben született Miklós volt az, aki az új vallás buzgó terjesztőjévé vált. E törekvése jegyében hívta meg - valószínűleg 1572-ben - Lendvára a híres Hoffhalter Rafael nyomdász fiát, Rudolfot, aki 1573-ban létrehozta az első nyomdát a szélesebb földrajzi régióban. A máig fennmaradt művek alapján biztosan állítható, hogy Hoffhalter Rudolf lendvai nyomdájában legalább három magyar nyelvű könyv látott napvilágot. Valamennyi könyv írója Kultsár György, a Bánffyak neves prédikátor-tanítója volt. Lendva védelmi szempontból Kanizsa várának elfoglalása után (1600) lett fontosabb erődítmény, így akkortól az első ellenállási vonalba került. A
