Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
35 lakott területének egyik peremfaluja, közvetlenül a szlovén nyelvhatár mentén, Hotiza, Kőt és Gyertyános szomszédságában. Ismereteink szerint a település nevét a történelmi források 1291 -ben említették először (Capcha). A 2002-es népszámlálási adatok szerint a falut 450-en lakták, akiknek a többsége magyarnak vallotta magát. A lakosság kisebb hányada még földműveléssel foglalkozik, azonban a többség már más tevékenységet űz. A faluban a 19. század közepétől rendszeresen működött iskola, amelyet egykor a környező falvak gyermekei is látogattak. Az utóbbi évtizedekben azonban nem folyt Kapcán tanítás, a tanköteles fiatalok a Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolába, illetve a kisebbek annak gyertyánosi fiókiskolájába járnak. A kapcai római katolikus hívek a lendvai plébániához tartoznak. A faluban aktívan működik a József Attila Művelődési Egyesület (rendszeresen működő népdalkörrel, alkalmi hímző- és fafaragó-szekcióval, valamint néptánccsoporttal), a labdarúgóegylet és a tűzoltóegylet. Kapcán bolt,vendéglőésvirágszalonegyaránt található, valamint néhány más iparágat űző magánvállalkozó is. Kulturális és idegenforgalmi szempontból egyaránt érdekes, hogy a faluban viszonylag hosszan megmaradt a szövés és a kosárfonás hagyománya. Látnivalóként említhető több kereszt a falu határában (amelyek közül néhányat alapítványok révén állítottak a 19. század közepétől), a 19. század második felében épült Szent Jakabkápolna, valamint a Murához közeli dűlők sajátos növényzete. A falu egyik központi utcájában a Kapcáról elszármazottak - főképpen adakozásból - 2009-ben emlékkápolnát állítottak. Kapornak (Krplivnik) A Muravidék egyik kisebb, részben magyarok lakta települése, amely a Hodosi Önkormányzathoz tartozik. A kis falu két részből tevődik össze: a Hodos-Domonkosfa közötti főút menti Kapornakból és az említett főúttól északra néhány száz méterre eső Domafölde nevű településrészből. Egykor Kapornak sajátos őrségi falu volt, ezért aligha véletlen, hogy ott - az egykori Skerlák-féle házban -jött létre a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területének első jelentősebb helytörténeti-néprajzi gyűjteménye. A faluban 2002-ben mindössze
