Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései

13 össze (781 családtagot és 142 házat említettek). Akkoriban telepedtek le Dobronakon az első zsidó kereskedők is, ezért 1792-ben 4 izraelita vallású személyt írtak össze. A közel száz évvel később végre­hajtott népszámláláskor (1870-ben) Dobronakon már 1.051 személyt írtak össze, akik tulajdonában 169 ház volt. Közülük 984-en tartoztak a római katolikus, 44-en az izraelita, 22-en az evangélikus és 1 személy a református vallási felekezethez. Az 1848-49-es magyar szabad­ságharcból a dobronakiak is kivették részüket, 14-en szolgáltak a honvéd­ségben. Dobronak mezővárosra is elmond­ható, hogy a dualizmus korában élte egyik legfontosabb fejlődési időszakát. A települést a 19. század második felében négy megyei rangú közút érintette, így nem véletlen, hogy or­szágos vásárai nagyon látogatottak voltak. A mezővárosnak akkoriban két országos vására volt, amelyek sikeressége arra ösztönözte a telepü­lés elöljáróságát, hogy további négy vásár megtartására kérjen engedélyt az illetékes állami hatóságtól (sajnos, nem jártak sikerrel). A szarvasmarha- és lóállomány kínálatát tekintve különös­képpen jelentős vásárain-a két ágazat Dobronak vidékén a gazdaság egyik legfontosabb tényezőjének számított - Zala megye mellett Somogy, Sopron, Vas és Veszprém megyékből is nagy volt az érdeklődés, de a szomszédos Stájer-vidékről is számos állandó látogatója volt a rendezvényeknek. Dobronak mezővárosban akkoriban a vendégek befogadására három tágas vendéglő állt rendelkezésre.Társadal­mi, gazdasági és kulturális életének szintjét jól jellemezte a templom, az iskola, a postahivatal, a körjegyzőség, valamint a mezőváros közigazgatási intézményrendszere. A mezővárosban és vidékén a 19. század utolsó harmadában nagy számban tevékenykedtek iparosok és kézművesek. A korabeli feljegyzések is­meretében külön említést érdemelnek a „cserépedény-készítéssel foglalko­zók", tehát a gerencsérek, azaz faze­kasok, akik portékáikkal egész Zala és Somogy megye területén, de távolabb is sikeresen kereskedtek. Voltak azon­ban a településen szíjgyártók, vargák, csizmadiák, valamint egyéb, a vidék lakosságának ellátása szempontjából fontos iparágakat űző kereskedők is szép számban. A dualizmus időszakának első

Next

/
Oldalképek
Tartalom