Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)
IV. Vacsora utáni események
Adjunk neki egy-két garast a húrra, Aztán muzsikálnak derűre és búra! Mi pedig táncoljunk, míg hajnal nem hasad, Amíg csizmánk alól a talp le nem szakad! 4. A muzsikusoknak nagy baja érkezett, A hegedűjük mind összetöredezett. De akinek táncra van még kedve, Tekintsen bele az erszényébe! Akkor biztos, szép nótát húz örömében, Csak százast hányjanak a hegedűjére! Jöhet elő mindenféle bankó, Ide-ide a zenészeknek való! Menjünk szépen sorba, szóljon a nóta, Húzd rá pajtás, így van ez már régóta. 5. Tegyétek le muzsikások drága muzsikátok, Hadd szóljak ékes hangon tihozzátok! A násznagy uram küldi ezt tinéktek, Mert olyan derekasan zenéltetek. Két tányér között van valami letakarva, Én is kíváncsi lennék, mi lehet alatta? Talán nem eleven béka? Vagy szúnyogok? De ha az van benne, nevetni fogok. Bármi legyen benne, ide figyeljetek, Kedvünknek eddig is már sokat tettetek. Fordítsátok ezt húrra és gyantára, De aztán nem lazsáltok, rajta munkára! Ropogós nótátok meg ne szűnjön addig, Míg egy vendég lesz, világos virradtig! 68
