Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)
III. Vacsora
III/6/d. A ZENÉSZEKRŐL 1. Gyere muzsikus barátom, hangszered zendüljön, Kedves vendégeinknek a füle megcsendüljön. Verd el a Rákóczi híres áriáját, Melyet dalolt, mikor vívta Regéc várát. Húzzad csak pajtás, nem látsz itt egy apácát, Járjuk el hát frissen a magyarok táncát! 2. Hé, muzsikusok, húzzatok egy csárdást, Hadd mutassam meg, hogy nem vagyok én csámpás. Hadd koptassam el a cipőmnek a sarkát, Húzd rá te prímás, és biztasd a bandád! 3. Nosza muzsikusok, ne szunnyadozzatok, Hanem most szünet nélkül muzsikáljatok! Nevetekről tudom, nagy hírűek vagytok, Ennek a társaságnak csárdásra rántsatok! Csak vígan! III/6/e. NÁSZOKRÓL 1. Kedves násznagy uram jó egészségéért Iszom ki boromat kívánt életéért. Minden jókkal a nagy Úristen megáldja, Kérjük, boldogítsa minden szándékában! Megszólalna, de nem tud, látom bús arcáról, Én majd nyilatkozom szíve fájdalmáról. Nincs egy árva lélek, ki koccintana vele, Na, vendégek, akkor igyunk egyet vele! 54